„A valóság nehezen formálódik, és korántsem pusztán az emberi jobbat akarás szerint. Okos szavakat mindig jó hallani, de mintha kevesebben lennének kint a terepen. Ezért a világ, a világunk mozdulatlanabb, merevebb, hidegebb, mint lehetne.
Meglehet, már nem is akarjuk többé hallani, hogy vissza kell szorítani azokat a multikat, amelyek a magyar cégeket hátrányos helyzetbe hozzák, vagy hogy teret kell adni a kis- és középvállalkozásoknak; már megelégszünk azzal, ha ennek bizonyítékát lépten-nyomon megtapasztaljuk. Azt is jó lenne érzékelni, minden egyes minisztériumban kezüket-lábukat összetörik az igyekezetben, s a jó ügyek előbbre vitele érdekében azok, akikre közös dolgaink, gyorsan és hatékonyan megteendő lépések, határozott, felelősséget vállaló döntések, végső soron pedig emberi sorsok bízattak. Az ország kitart miniszterelnöke mellett, nem vakhitből, nem a populizmus csapdájába zuhanva, hanem mert pontosan tudjuk, hogy ez a miniszterelnök ki fog tartani az ország mellett. A békemenet erről a kölcsönösségről szólt. De azt a bizonyos hideg, dermedt, mozdíthatatlan valóságot már szeretnénk nagyobb mozgásban látni. Hogy melegedhessünk. Mindannyian.”