„Hogyan szűrjük ki az ál-úságírókat?
1, Időnként érdemes nagytakarítást végezni a sajtólistánkban! Én például több mint 2000 újságíró e-mail címére küldöm ki rendszeresen a sajtóanyagaimat, mégis negyedévente frissítem a listát. Kiszedem belőle azokat, akik már nem dolgoznak a szakmában és beteszem a helyükre érkezők elektronikus címét. Emellett folyamatosan vizslatom az új arcokat és az új sajtótermékeket, hátha értékes kapcsolatokra találok...
2, Visszaigazolás! Egy-egy sajtótájékoztató meghívójának végén mindig kérjük meg a jelentkezőket, hogy a könnyebb bejutás érdekében egy e-mailben jelezzék vissza részvételi szándékukat. A visszajelzésekből jól látni, hogy ki honnan érkezik, hiszen a nagy médiatermékeik büszkén viselik munkaadójukat. Azok az akkreditációk azonban már gyanúsak, ahol a név mellett nem szerepel semmi. Ilyenkor én egy kedves válaszlevélben szoktam érdeklődni, hogy mégis honnan érkezne az illető, ilyenkor jobb esetben hamarosan érkezik a válasz, rosszabb esetben pedig soha többé nem hallunk a delikvensről, tehát valószínűleg »pogácsavadász« volt.
3, Megjelenés? Persze sokszor nem tehet róla egy újságíró, ha nem jelenik meg a cikke, de akkor már biztosan van valami gond, ha valaki már hónapok óta látszat nélkül vesz részt az összes eseményünkön. Ilyenkor talán mi magunk is segíthetünk a cikkek feldobásában, vagy a szerkesztőn való áthatolásban, de van egy réteg, aki ezt nem is szeretné, hiszen, csak »vadászni« jött a sajtótájékoztatónkra. Ilyenkor elég, ha egyszerűen levesszük a sajtólistáról.”