Elképesztő: Sárkány Zalán világbajnok! (VIDEÓ)
A 21 éves úszó aranyérmet nyert 800 méter gyorson szombaton a Duna Arénában zajló rövidpályás úszó-világbajnokságon.
Nem tudok olyan területet mondani, ahol jövőre ne kellene színvonal-csökkenésre, a szolgáltatás minőségének romlására számítani Budapesten. Interjú.
„- Tarlós Istvánnak is okoztak néhány álmatlan éjszakát a vele egy politikai közösségbe tartozók. Vajon miként érte el Kósa Lajosnál, hogy önálló maradjon a főváros?
- Felháborító, hogy egy debreceni polgármesterrel kell a főpolgármesternek megbeszélni, maradhat-e önálló Budapest, de felháborító az is: örülhetünk annak, hogy sikerült rábeszélnie, hogy maradjon. Ez a magyar abszurd, hogy ilyen sikereink vannak csupán. Pedig a választási kampányban még ígért mindenki fűt-fát. Ehelyett arról tudok beszámolni, hogy kevesebb jutott a BKV-nak, mint amennyi a Bajnai Gordonnal aláírt megállapodás szerint a cég működését garantálta volna, leállították továbbá a fejlesztéseket, így nincs se 1-es, 3-as villamosprojekt, se járműcsere-program, és nem épül tovább a 4-es metró sem. Ezért Tarlósék fehér és zöld könyve után mi kénytelenek voltunk kiadni egy fekete könyvet, benne az első év 270 megszegett ígéretével, illetve rossz döntésével. Ez nagyságrenddel több, mint amennyit a legkritikusabbak is Demszky Gábor húsz éve alatt összeszámolhattak. A budapestiek reálisan megítélik majd ezt három év múlva. Az alapján például, hogy az életminőségük, életszínvonaluk javult-e, vagy romlott.
- Azzal, hogy a kormány elfordul Budapesttől, kit akar büntetni? Tarlós Istvánt vagy a fővárosiakat?
- Van ennek egy politikai vonala: Budapest fejőstehén, ahol mindig ki lehet vetni egy újabb sarcot. Most éppen néhány fideszes polgármester javaslata van bent a parlament előtt egy újfajta közlekedési adóra, amely Budapesten az iparűzési adó 25 százalékos emelésével ugyan mintegy 50 milliárd forintos bevétellel számol 2012-ben, de az intézkedés kára ennek a többszöröse lehet. A kivéreztetett kis- és közepes vállalkozások ezt már aligha tudják bevállalni és tömeges elbocsátásokra kényszerülhetnek, vagy éppen arra, hogy lehúzzák a rolót, esetleg áttegyék a székhelyüket az agglomerációba és még annyit se adózzanak itt, mint eddig. A BKV megmentéséhez nem ez az út vezet. A fővárosi emberek és vállalkozások így is aránytalanul nagy terhet vállalnak a közösből: napi mintegy 14 milliárd forint adót fizetnek be az államnak, éves szinten csaknem 4000 milliárd forintot. Ebből a főváros és a kerületek összesen csak 800 milliárdot kapnak vissza, 3200 milliárdot elvisz az állam. Ebből kellene inkább kiszorítani azt a 45 milliárdot, ami a BKV-ra kell. Ellenkező esetben csődbe megy a BKV és Budapest, és csődbe megy az ország is. Egy Matolcsy-szintű közgazdászra nem bíznám ennek az átgondolását, de talán vannak a minisztériumban olyanok, akik képesek átlátni ezeket a mély összefüggéseket és rájönnek arra: érdemesebb beáldozni 3 napi adóbevételt egy évben, hogy megmaradjon a fejőstehén. Ráadásul nemcsak ötszörös adót fizetnek a budapestiek ahhoz képest, amennyit visszakapnak, de ebből a kevésből is, egyfajta szolidaritás-csomagként, például a közlekedés, az oktatás és az egészségügy révén mintegy 30 milliárd forintot áldozunk évente az agglomerációban, Pest megyében élőkre.”