„A hírre, miszerint Pesty László első fokon bűnösnek találtatott egy olyan talpig becsületes, korrekt exüzletember, mint Bajnai Gordon megrágalmazásában, először a szánalmas szó jut az ember eszébe.
Szánalmas, ha az ország volt miniszterelnöke azzal tölti becses idejét, hogy újságírókkal szívózzon. Egy volt miniszterelnöknek úgyszólván munkaköri kötelessége, hogy vastagabb bőrt ápoljon az ábrázatán, mint azok, akiknek sem hatalmuk, sem befolyásuk nincs, akik mögött nem állnak sötét magánbirodalmak, és akik csak a szó erejében bízhatnak, ha a hazájukban mocskos játékokat űznek az emberekkel. (...)
Pesty Laci mögött nem áll hatalom, századannyi vagyont sem gyűjtött, mint Bajnai, mert Pesty Laci nem vett részt a spontán privatizációban, és nem fosztotta ki jóhiszemű magyar családok százait, mint a kommunistákból átvedlett újkapitalisták.”