Biztató, hogy a magyar vállalkozói kedvvel nincsen baj.
„Gondoljunk csak bele, hogy mint az elmúlt években, úgy a következőkben is a hazai gazdaság fejlődésének egyedüli forrása uniós eredetű. A pályázatokkal megszerezhető támogatáshoz az önrészt egy nemzetközi pénzügyi háttérrel is rendelkező cég sokkal könnyebben állja, mint az általában forráshiányos magyar kkv-k. Hol itt az esélyegyenlőség? Ennek korrekciója még nem is patrióta gazdaságpolitika kérdése, hanem a józan ész diktátuma.
Az eddigi írások eltérő hangsúllyal, de egységesen állítják, hogy többnyire nem a forráshiány a kkv-k legnagyobb gondja, hanem a nem megfelelő szakmai felkészültségük. Az is igaz, hogy ebben a szegmensben sem a cégméret, hanem a teljesítmény a döntő (Hamis dilemmák – valós különbözőségek – Figyelő, 2011/28. szám), de figyelembe kell venni, hogy hátrányos versenyhelyzetben központi segítség nélkül sok potenciálisan működőképes cég, azaz jelentős mennyiségű hazai gazdasági erőtömeg kerülhet süllyesztőbe.
Természetesen csak kezdeti segítségről lehet szó. Biztató elem, hogy a magyar vállalkozói kedvvel nincsen baj. Már sok évvel ezelőtt hazai és nemzetközi konferenciákon is büszkélkedtem azzal a felméréssel, amely szerint Németországban a megkérdezettek csupán 8 százaléka preferálta a saját vállalkozást, a többiek az alkalmazotti viszonyt részesítették előnyben, ugyanakkor a magyarok 23 százaléka választotta volna a vállalkozást, természetesen tiszta, nem korrupt környezetben. Ezt az ambíciót még most is a magyar gazdaság komoly, sajátos előnyének tartom, az iparpolitikában érdemes erre is támaszkodni.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
