Anarchy in the U.K.

....egy idézet idézete: A politikai szabadság gondolat, nem pedig tény. Ezt a gondolatot csalétekül kell tudni használni, valahányszor szükségesnek mutatkozik a tömegeket saját pártunkra állítani annak megsemmisítésére, aki a hatalmat birtokolja. Könnyebben oldható meg ez a feladat, ha az ellenfél már megfertőződött az úgynevezett liberalizmussal, s ennek az eszmének kedvéért hajlandó lemondani hatalmának egy részéről. Itt egész világosan megmutatkozik elméletünk diadala: a kormány meglazult gyeplőit - az élet törvényénél fogva - azonmód új kéz veszi fel és ragadja meg, a nemzet vak hatalma ugyanis egyetlen nap sem lehet meg irányítás nélkül, és az új hatalom elfoglalja a liberalizmus által legyengített réginek a helyét Azt hiszem semmit sem kell hozzá tenni.....Nálunk még valamivel jobb a helyzet mint Angliában, vagy más ny.európai országban, de legjobb úton haladunk mi is.....

jó, szóval, 2006ban -akár vezényszóra, akár őszödi szóra, mind1- volt csürhe (is) bp-en, amíg vki/bárki/akáraseres ennyit mond csupán, nem állít valótlant. ott parkolt a tvszékház előtt a 6 milliós subarum. vkik szétqrták. a rendőrök? a máriusz? a megemlékező teri néni a 16/B-ből? lóf@szt. a csürhe. ettől a gy.f. pont ugyanaz, mint előtte/utána/bármikor, de nem az őszödi beszéd hullott rá a kocsimra, hanem egy benyáspalack-féltégla-vashusáng kombó, ctrl-shift-b-f-v. jó, túloztam a példa kedvéért, nem az én autóm volt, hanem egy ismerősé. de autó. és VOLT. és a csürhe tette voltidőbe..

Mind a két rendszer (az amerikai és az európai) is működőképes (volt amíg anyagi alapjait ki nem vették alóla, azóta nem). Csak egyet nem szabad velük tenni, az európait túlzottan liberalizálni, az amerikait túlzottan szocializálni. Ezt pedig mindkét oldalon elkövették. A fő probléma azonban jelenleg nem ez, (mert a zavarok korrekciókkal kezelhetők lennének) hanem az, hogy a társadalmakat anyagilag fenntartó termelés elvándorolt. Ezt pedig egyik rendszer sem bírja ki.

Kérem, az egész jelenség oka, a súlyosan elrontott oktatási, társadalom politikai és az ezzel kapcsolódó közszellemben és ezek egymásrahatásaiban keresendő. Kezdve az oktatási rendszerrel, ahol a gyerekjogok túlsúlyba kerültek a kötelességekkel szemben, hogy a tanárnak nullává vált a tekintélye és az eszköz rendszere, hogy a gyerek kötelességeinek elvégzését elérje, kikényszerítse, számonkérje. Folytatva ott, hogy az iskola után (vagy annak abbahagyása után) segélyezetté válik. A segélyért a társadalom semmit nem vár el, alhat 11-ig, utána bandázhat és persze ácsingózik a mások kemény munkával megszerzett javai után. A sajtó pedig megmagyarázza neki, hogy ő áldozat. (Igen az, ennek az ostoba rendszernek az áldozata.) Azon sírni, hogy kevés a segély, de semmit nem tenni, hogy a helyzet jobb legyen nem lehet. Ha pedig mégis elmegy dolgozni, akkor azt tapasztalja, hogy a munkahelyén követelnek tőle, munkát, a megrendelővel szembeni megfelelő viselkedést stb. Ott egyszeriben nem a jogai, hanem a kötelességei hangsúlyosak. Ehhez hozzájön a sajtó szintén libis csúsztatása, ahol a elsőként lövöldöző drogdiler lelövését úgy állítják be, mint a négy gyerekes családapa kivégzését a rendőrség által. (Tudják valamikor ez másképpen működött. Az eggyik nagybátyám összeveszett a tanáraival és otthagyta az iskolát. Az az alternatíva fel sem merült, hogy otthon marad és lébecol. Odaadták inasnak és igen, egy év után odaállt az apja elé, hogy segítsen visszakerülni az iskolába, amelyet aután el is végzett. Kiváló szakember lett és fejből tudta a Toldit, a Jánosvitézt és az Aranyszőrű Bárányt stb. De volt olyan akit szabó mellé adtak tanulni. Nem bírta, elment krampácsolónak. Semmi baj nincs ezzel, de valamit csinálni kell.) Aki pedig összemossa a jelen eseményeket a 2006-os történésekkel, az súlyosan (erősen gyaníthatóan szándékosan csúsztat,) téved.