„
Az államnak a legfontosabb gazdasági funkciója, hogy ne torzítsa el, de szabályozza a versenyt, megmondja, mit lehet, illetve mit nem. A piac azt csinálja, amit a szabályozók megengednek. A multiknak adott támogatás mértéke is a globális piac alakulásának következménye. Világos, hogy a multi nem szakad el a követeléseiben attól, amit a szomszéd országokban kaphat. Tapasztalataim szerint azonban a helyválasztásban a döntő szempont nem a támogatás mértéke, hanem a gazdasági környezet: a stabilitás, a kiszámíthatóság, a korrupció mértéke, vagyis az, hogyan lehet hosszú távon, kiszámíthatóan gazdálkodni. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése megint állami feladat.
Sokkal strukturáltabban, elmélyültebben kellene tehát gondolkodnunk ezekben a kérdésekben. Nem szabad érzelmi alapon elutasítani a multit, és pusztán azon az alapon támogatni valakit, mert magyar, akkor jár ez, ha minőséget termel. A fogyasztót ugyanis végső soron az ár és a minőség érdekli, az érzelmi töltetnek a konkrét vásárláskor csekély szerepe van.
Természetesen nem kívánom tagadni, hogy létezik olyan állami feladatkör is, amely nem gazdasági, hanem kifejezetten politikai, vagy szociális szempontokat érvényesít. Ez természetes és fontos, esetenként lehet fontosabb is, mint a közvetlen gazdasági érdek. De látni kell, hogy ezek érvényesítésének ára van, amit végső soron szintén a fogyasztó, az állampolgár fizet meg. Nem helyes tehát összekeverni a szempontokat - a tiszta, világos megközelítésben pedig egyértelmű, hogy a multik és a hazai kkv-k együttes, összehangolt fejlesztése, és nem szembeállítása a társadalmi jólét növeléséhez vezető út.”