„Gyöngyöspata az erős kezek mellett voksolt, összességében a választók negyvenöt százaléka gondolta úgy, hogy radikális polgármester tud csak rendet tenni a településen. Kérdés azonban, hogy az elkeseredés, az érzelmek vezették-e őket döntésükben, vagy az alternatíva hiánya. Juhász Oszkár kampányában (ahogyan Eszes is) rendszeresen emlegette az érpataki modellt, aminek lényege, hogy először rendet kell teremteni a településen, minden más, így a gazdasági felemelkedés csak ezután következhet.
Való igaz, ameddig zölden ellopják, kár almát termelni, azt azonban naivitás gondolni, hogy pusztán a rend garancia arra, hogy a szépen beérő piros almának piacot is lehet találni; hogy a település pénzt tud szerezni például az egykor méltán híres (azóta részben széthordott) pincesorának felújítására; s főként arra, hogy a feszültségek megszűnnek. Erőszakkal ideig-óráig ki lehet kényszeríteni a közbiztonságot, ám ez csak felszínes, tüneti kezelés marad addig, amíg az emberek fejébe nem sikerül tudást, morált, gyomrukba pedig laktató ebédet tölteni. Ehhez átgondolt stratégia és sok év munka szükséges, de a jelek szerint okkal tarthatunk a tévutaktól, s attól, hogy személyeskedésre megy majd el az energia.”