Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Önveszélyes, ha a következő, más gazdasági megoldásokat preferáló feles többségű Fidesz-kormánynak kell könyörögnie ellenzékének a mostani döntés felülírásához.
„Orbán Viktor egy osztrák bulvárlapnak adott interjúja (fordítás itt) – ahogy ez a nemzetközi sajtóban megjelent miniszterelnöki megszólalások esetében nem szokatlan - sokaknál és sokadszorra kivágta a biztosítékot. Egy ilyen szöveget számos ponton érhet kritika: a Heti Válasz például most a kormányfő bibliai tájékozottságát vonta kétségbe. Az interjú politikailag legizgalmasabb része azonban az, ahol a politikus a gazdasági törvények kétharmadossá tétele mellett érvel. Érdemes kicsit elidőzni ennél! (...)
Orbán az osztrák lapban következőt mondja: »Csak egy ponton terjesztem ki a kétharmados törvények körét: a gazdasági törvények terén.. És nem is csinálok titkot belőle, hogy e tekintetben meg akarom kötni a jövendő kormányok kezét. És nem is csak a következőét, hanem a következő tíz kormányét! Hiszem, hogy bizonyos dolgoknak stabilitásra van szükségük: lehet rajtuk változtatni, de csakis konszenzussal.« (...)
Van néhány olyan elem, amely óvatosságra inthetné a kormánypártot. A következő nem-fideszes kormány nehezen kiszámítható reakciója mellett (pontosabban azt megelőzően) ilyen lehet az ötlet – nevezzük így – kihívásos kommunikációs környezete. A javaslat ugyanis számos magas labdát ad fel, meglepően könnyű érthetően érvelni ellene. Támadási felületet jelenthet egyrészt az önbizalom váratlan hiánya (a miniszterelnök megfogalmazása alapján úgy tűnik, mintha maga sem készülne újabb ciklusra), másrészt – és ez a lényegesen súlyosabb – a betonba öntés, a saját szobor állításának látványos példája. Márpedig ez már a kormányzás legérzékenyebb alapkérdését feszegeti, az alkotás vagy gátlástalanság problematikáját. Az önveszély körébe tartozik az az amúgy egyáltalán nem elképzelhetetlen forgatókönyv is, ha a következő, más gazdasági megoldásokat preferáló (vagy azokra kényszerülő!) feles többségű Fidesz-kormánynak kell könyörögnie ellenzékének a mostani döntés felülírásához: ezzel utólag írnák alá a mostani javaslat halálos ítéletét, s egyben mondanának lesújtó véleményt az ötlet – az interjúban szinte mindenről egyes szám első személyben beszélő - gazdájáról. (Ne felejtsük: ilyen helyzet akár már ebben a ciklusban is előállhat, ha valamilyen ok miatt kétharmad alá csökken a kormánytöbbség a parlamentben.)”