„Tegnap mindenféle kijelentéseket tett egy Réthelyi Miklós nevű miniszter arról, hogy a kormány nem ért egyet Spiró Györggyel és Kertész Imrével. Azt mondta, ettől még életművük lehet érettségi tétel, mert szerinte »időt kell adni, hogy elváljon az esetleges esztétikai érték és az esetleges erkölcsi érték – vagy mindkét téren az értéktelenség – pillanatnyi történelmi érzékenységünktől«. És ezek után azzal példálódzott, hogy »benne marad a kánonban Németh László szovjetunióbeli úti beszámolója ellenére, Bartók 1919-es szerepvállalása ellenére, Thomas Mann homoszexualitása ellenére, József Attila kommunista párttagsága ellenére, s folytathatnánk a sort«.
Értik? Bartók Béla, annak ellenére a XX. század legnagyobb zeneszerzője maradhat Réthelyi Miklós értékrendjében, hogy 1919-ben tagja volt a zenészek direktóriumának! Thomas Mannt is olvashatják a diákok, pedig megírta a Halál Velencébent... Micsoda engedékeny ember! Igaz, nehezményezi, hogy Németh László járt a Szovjetunióban: nyilván azért fordította le az Anna Kareninát, hogy kijuthasson, és szovjet kitüntetést kapjon érte! (Szegény Illyés, ha Réthelyi tudná, ő még jót is írt a moszkvai útjáról...) Az meg végül is szép, hogy nem állítja: József Attila váteszi hitele földig rombolva, amiért nem látta előre a Gulagot.”