„A Hídat nem csak szlovák, de magyar részről is sok kritika éri. A napokban elfogadott alkotmánnyal kapcsolatban például kijelentette, nem szándékozik kommentálni a történéseket, a választójoggal kapcsolatban pedig bírálta a magyar terveket.
Pontosabban azt mondtam, nem jó az, hogy Magyarország elfogad egy alkotmányt, és a szlovák pártok szinte fegyverbe szólítanak mindenkit, nem kell egy önálló ország alkotmányát kommentálni. Másrészt az alkotmánynak lehetnek olyan elemei, amelyek kiváltanak bizonyos félelmet Szlovákiában. Állítom, várjuk meg a végrehajtó rendelkezéseket, s azokból látjuk majd, milyen választójogot kapnak a határon túli magyarok – olyat, mint amit Szlovákia is megad a sajátjainak, vagy pedig kvótarendszert állítanak fel. Utóbbi esetben előfordulhat, hogy a magyarországi választások idején Szlovákiában is kemény politikai kampányt folytathatnak a magyarországi pártok, ebbe a helyi magyarokat nem kéne belerángatni.
Nincsenek eléggé tisztában így is a szlovákiai magyarok a magyarországi politikával?
Szerintem olyan szinten nincsenek benne, hogy átjöjjenek a magyarországi pártok képviselői, és kampányoljanak itt. Más az, mikor megnézik a híradót, mint amikor a magyarországi politikusok keményen, érzéketlenül kampányolnak - annak a levét mindig az itt élő magyarok fogják meginni. Sokkal fontosabb, hogy az itt élők valós problémáival foglalkozzunk, ne pedig azzal, hogy ki kelt fel Magyarországon bal lábbal.
Miként jellemezné a Híd és a magyar kormánykörök, a kormánypárt viszonyát?
Egy időben a Szlovákiába látogató tisztviselők hivatalosan csak az MKP-val tárgyaltak, de informálisan velünk is találkoztak információszerzés céljából. Én így beszéltem többek között Semjén Zsolttal, Martonyi Jánossal, vagy Németh Zsolttal is. A vazallusi viszonyt nem tudjuk elfogadni, mikor csak információt adunk, de nem vállalják fel velünk a tárgyalásokat. Ha tisztességes kapcsolatra törekednek, állunk elébe, mert egyedül a Híd képviseli a parlamentben a kisebbségben élők, a szlovákiai magyarok érdekeit. Amennyiben a magyar fél komolyan gondolná például, hogy a kettős állampolgárság kapcsán megpróbál segíteni a helyi magyaroknak, akkor a szlovák kormány kétoldalú szerződésjavaslatát nem elutasítja, hanem leül, és elmondja a kifogásait. Ezeknek a belpolitikai célú játékoknak a levét az itt élő szlovákiai magyarok isszák meg, ezt viszont én utasítom el.
Egy szimbolikus kérdés, és a rá adott válasz is lehet a kapcsolatok kulcsa. Magyar pártnak vallja magát a Híd?
Kik alakították a Hídat? Magyarok. A választóink nyolcvan százaléka, mintegy száznyolcvanezer szavazó magyar. Sokkal többen vannak, mint az MKP szavazói. Egy olyan magyar párt vagyunk, amiben vannak szlovákok is, de a többi kisebbség érdekeit is képviseljük. A párt magyarságára való hivatkozás az MKP egyik politikai húzása volt, csakúgy, mint az, hogy következetesen Most-Hídnak neveznek minket. Holott az MKP hivatalos megnevezése is SMK-MKP, de ez nem érdekel senkit. Ha azt nézzük, mit képviselünk, hogy például pozitívan változtattunk az államnyelvről szóló törvényen, ha sikerül elfogadni a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, ha több dologban is előre tudunk lépni, az igazán nem érdekel, ki minek titulál minket. Mert az igazi eredményeket mi érjük el.”