A tudomány nagy mítosza

2011. április 12. 08:42

Érdekes, ahogy a ráció és az anyagi világ tanult emberei az atomvita kapcsán olyan irracionálissá válnak, akár egy babonás titkárnő.

2011. április 12. 08:42
„Érdekes, ahogy a ráció és az anyagi világ tanult emberei az atomvita kapcsán olyan irracionálissá válnak, akár egy babonás titkárnő. Az atomenergia ugyanis a természettudomány és a műszaki világ nagy mítosza. Van benne remény, árulás és a bűnbánatot követő örök boldogság is. A remény a hagyományosnál milliószor több energiát hordozó nukleáris fűtőanyag elméleti megsejtése volt. Az árulás akkor következett be, amikor a maghasadásból pusztító fegyver lett. Idővel tudósok és mérnökök ismét a jó oldalra álltak, kifejlesztették az ellenőrzött maghasadás módszereit, így a világ megbocsátotta nekik az atombombát, mert kapott egy tiszta, olcsó és örökké tartó energiaforrást. Azóta mindenki boldog.

E szép történetet hirdetik az atomenergia elszánt barátai, mert így a tudományba vetett hitet, s végső soron a hitelességüket is védelmezik. Ám egy ilyen mítosz a valódi tudomány és műszaki fejlődés legfőbb hajtóereje, a kételkedés és a jobb, tökéletesebb megoldás iránti óhaj ellen hat. Miért ne lehetne nyitva hagyni az atomenergia felhasználásának kérdését? Gyorsan meg is válaszolom: az üzlet logikája miatt. Hagyjuk az újonnan épülő atomerőműveket, bár belőlük is van elég (jelenleg 65 épül, ebből 32 Kínában és Indiában). Szempontunkból érdekesebbek az üzemidő-hosszabbítások. A 30-40 évesre tervezett üzemidő után hatalmas probléma - hatalmas költségekkel - a leállított erőművek kezelése. Hasznot nem hajtanak, de eltüntetni sem lehet őket, a továbbra is sugárzó részeiket pedig őrizni kell. Az üzemidőhosszabbítás ezt a problémát nyilván megoldja, és ráadásul az új építésénél olcsóbban további 20 évig működő atomerőművet kapnak a tulajdonosok.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Laikus érdeklődő
2011. április 12. 14:53
Én soha nem írtam, hogy állítsák le az atomerőműveket, sőt ha a biomasszával leöntött szélkerék-erdő és az atomerőművek között kell választani akkor az utóbbi szimpatikusabbnak tűnik. Én csak szeretnék végre egy olyan elemzést olvasni, ahol nem csak a zöld lobbi csap össze az atomlobbival hanem sorra veszik az egyéb, ma még futurisztikusnak tűnő lehetőségeket is hiszen nem csak az elkövetkező 20-30 évre kell megoldani az energiakérdést.
fraktoaster
2011. április 12. 12:06
Megérthetné a sok zöld, hogy kb. 40 évet kell kibírni. Utána remélhetőleg úgyis jönnek a fúziós reaktorok (akinek most van pénze atomerőműre, annak akkor is lesz fúziósra). Az még több energia, sugárzás nélkül.
SolyomTomi
2011. április 12. 10:57
Sőt, az érv tovább vihető (például) a gépjárművekre is. A kimustrált autók elhelyezése problematikus, a balesetek hatásai - konkrétan: emberéletek elveszítése - kezelhetetlen; zárjuk be az autógyárakat!
SolyomTomi
2011. április 12. 10:55
"Ha egy termelési megoldásnak számos jó tulajdonsága mellett van két olyan tulajdonsága, amelyekkel nem tudunk mit kezdeni jelenlegi tudásunk szerint - kiégett fűtőelemek elhelyezése és a balesetek hatásainak kezelése -, akkor az ipar és a háztartások energiaigényére való hivatkozás még nem győz meg arról, hogy hosszabb távon ne lehetne más megoldás." Igen tanulságos érvelés. Ha valami nem működik jól, abból nem következik, hogy nincs nála jobb - állítja a szerző. Nem tudom, ki állította, hogy következik; a kérdés mindenesetre valójában az, hogy következik-e belőle, hogy _van_ jobb? Mert ha nem (mint ahogyan nem), akkor az egész nem más, mint bőccsész ködösítés. Mutassa meg a jobbat, és már mehetünk is tüntetni a csúnya atom ellen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!