A jövő megint elkezdődött

„Ma a társadalom nagy részét félelem itatja át. Hisz pártkommandók csöngetnek be az ajánló szelvényekért; hisz magától Kubatovtól tudjuk, hogy mindenki rajta van a listáikon; hisz indoklás nélkül rúgnak ki bárkit a munkahelyéről (deklaráltan alkotmányellenesen, ám egy ideig még alkotmánybírósági fölhatalmazással); hisz egy »buta« nyilatkozatot megtorolva elállnak a díjnyertes film forgalmazásától (egy gyáva utólagos korrekció ellenére is); hisz a közszolgálati dolgozóknak alá kell írniuk, hogy titkos eszközökkel figyelhetik őket; hisz ügyészi parancsra,megalapozott jogi indoklás nélkül vezetőszárra kötnek, s (ha nem akad egy bátor és tisztességes bíró) hónapokra börtönbe zárnak bárkit, aki a politikai bosszúperek konstruálásakor képbe kerül; hisz világhírű tudósokra ütik rá a sikkasztó bélyeget; hisz bármely vállalkozó »visszautasíthatatlan ajánlatot« kaphat, ha cége megtetszik valakiknek; hisz rafináltan brutális hatalmi kényszert alkalmazva vették el milliók magán-nyugdíjpénztári megtakarításait... Folytathatnám, de elég ennyi, hogy az olvasó is okkal feltételezze: a lakásba becsöngető, a telefonon bejelentkező kérdezőbiztosok nem kapnak mindig őszinte választ pártpreferenciát firtató kérdéseikre. A nyugati társadalomtudományból ismert »elhallgatási spirál« helyett a magyar politológia bevezethetné a »félelmi spirál« kategóriáját. 

A várható fejlemény: még görcsösebb hatalmi arrogancia. Bérkommandók, »az eladósodásért felelős politikai bűnözők« üldözése, a kormányfő által személyesen elrendelt éjszakai razziák a szórakozóhelyeken, gyerekek bebörtönzése és a többi. A félelem s vele a gyűlölet tovább nő a hatalom iránt. Orbánék annyi durvaságot követtek el máris, annyi gátlástalan lépést tettek; annyi normát sértettek meg, annyi határon gázoltak át, hogy mindez nem maradhat következmények nélkül. Ez visszaüt. Most már azt mondom, inkább előbb, mint utóbb. Ez a féktelen uralom, ez a stupid rendszer nem tartható fönn hosszú távon. Anyagi és lelki tartalékai egy idő után rohamos fogyásnak indulnak – és aztán fölgyorsulnak az események. Bekövetkezik a politikai földcsuszamlás. Hogy ez pontosan mit jelent, ma még nem tudható. A jövő kiszámíthatatlan, de nem olyan távoli, mint korábban hinni lehetett.”