„Alapvetően érthető indokok (ellenséges beállítottságú médiaszemélyiségek) miatt szeretne a kormány változásokat eszközölni. Szeretne barátibb, talán (horribile dictu!) jobban felé húzó médiát. Ez teljesen érthető. Csakhogy vannak dolgok, amiket nem lehet megúszni. Az első dolog a személyi kérdések rendezése.
Ha jobboldali beállítottságú embereket szeretnének ott látni, akkor tessék olyanokat betenni e szervezetekbe, ezt ugyanis nem lehet megspórolni. Hiába adok ugyanis rendeletalkotási jogot, hiába büntetek, hiába cenzúrázok, ha ellenfeleim helyükön maradnak, akkor azok majd kódoltan fognak beszélni, kódoltan szerkesztenek, és kódoltan vezetnek műsorokat. Aki velem van, az tiszta szívből csinálja amit csinál. Legfeljebb néha hibázik. Az internetes portáloknál pedig tessék oda pénzt adni, ahova köll. Aki a médiát szabályozza durva eszközökkel, abból cenzor lesz. És röhögni fognak a »Szalai Pannin«, mert egy harmadrangú reppert (repper, te jó ég, még a nevét is csak a harminc feletti családapák ismerik) betiltanak a jó esetben összesen napi 5000 hallgatót megmozgató Tilos Rádióban, ahova a végvonagló SZDSZ-nek is zsenánt figurákat tették be.”