Lejtőn

„Az uniós elnökség kapujában hirtelen fordult a kocka; amit Orbán előnyének hitt, az egyszeriben bumeráng módjára csapott vissza: az európai nyilvánosság éppen azért ítéli meg a politikáját kivételes szigorral, mert azt látja, hogy a soros elnök a legkevésbé sem tartja tiszteletben az unió ideológiai-szellemi értékeit. A magyar miniszterelnökről a világsajtó ma úgy beszél, mint a demokratikus szabadságjogok eltiprójáról – és nem úgy tűnik, hogy ezúttal egyhamar ráunnának a témára. Orbán Viktor számára a következő hónapok uniós rendezvényei felérnek majd egy vesszőfutással; mindenütt bele fog ütközni a sajtó és a politikai garnitúra kínos kérdéseibe. A képtelen médiatörvényért épp azzal kell fizetnie, ami oly fontos neki: személyes nemzetközi reputációjával.

Ám a belpolitikai árral sem kalkulált. A sajtószabadság elfogadhatatlan korlátozása jócskán megnövelte a Fidesz-kurzus amúgy is tetemes demokráciadeficitjét. Mind jobban érzékelhető egy új politikai és társadalmi frontvonal kialakulása. A kormánypárt elszámította magát. Noha elemi érdeke volt, hogy továbbra is a legyengült szocialisták játsszák a pofozóbábu szerepét, egyre nyilvánvalóbb, hogy a küzdelem immár nem a jobb- és a baloldal között zajlik, hanem sokkal tágabb keretek között. Immár egy féldiktatúra fundamentalistái és a demokraták állnak szemben egymással. Utóbbiakhoz pedig minden jel szerint csatlakoznak majd azok a fiatalok is, akiket a Fidesz folyamatosan kiábrándít magából.

Ezt a lassan, de biztosan szerveződő tábort az orbáni úzus növeli fel – a maga vesztére.”