Kirekesztő szövegeket is kifejezetten szórakoztatóan író barátom, Seres László most már másodszorra örvendezik azon, hogy a multikulturalizmus megbukott.
„Megfigyelhető, hogy a szabadság kurtítói és a kurtább szabadságnak örvendezők derűjüket olyasfajta ideológiával szokták igazolni, ami szintén a szabadsághoz kötődik. Ettől-attól ezt- azt a jogot megvonjuk, de ettől jobb lesz majd a többségnek (sőt esetleg a jogfosztottnak is). Kirekesztő szövegeket is kifejezetten szórakoztatóan író barátom Seres László most már másodszorra örvendezik azon, hogy a multikulturalizmus megbukott. Látja ezt már az érvkészletébe a genetikai sajátosságokat is beemelő Thilo Sarrazin, Sarkozy, Merkel is, s ideje, hogy észrevegyük mi is. Hiszen a Németországban elő törökök jó része nem tanul, nem integrálódik, a nyugati világ ellensége. A civilizációnk pedig megvédendő az efféle kulturális és nemzetbiztonsági kockázatot egyaránt jelentő vadhajtásoktól. Minthogy itthon is (különböző apropók kapcsán) most permanens szabadságértelmezés zajlik, érdemes ezt a felvetést körüljárni.(...)
De mi is ez az elbukott multikulti? E lap kitűnő munkatársa úgy véli: »Egy illúzióvá vált, eredendően hazug gondolat bukott meg: az, hogy a (nagyon kívánatos) sokszínű, sokkultúrájú közösség akkor erős és szabad, ha egymással akár alig érintkezve, békés egymás mellett élésben elvannak«. Holott ezzel szemben a multikulturalizmus mint politikai irányelv annyit tesz, hogy az állam intézményei semlegesek abban az értelemben, hogy az állam nem kötelezi el magát a többségi (vagy akármelyik kisebbségi) kultúra mellett. Nem azért, mert az államnak mindenkeppen feladata lenne egy minél heterogénebb kulturális közeg kialakulásának elmozdítása. Hanem azért, mert egy nem multikulturális államban a társadalom bizonyos csoportjai hátrányos helyzetbe kerülnek: egyáltalán nem, vagy csak korlátozott módon gyakorolhatják alapvető jogaikat, pusztán azon az alapon, hogy egy olyan kisebbséghez tartoznak, amelynek identitása bizonyos mértékig különbözik a többségétől. A multikulturalizmus politikai jelentőségét nem a sokszínűség ideálja alapozza meg (bár számomra az is vonzó), hanem az, hogy nélküle bizonyos társadalmi csoportok elkerülhetetlenül igazságtalan bánásmódban részesülnének.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
Felkavaró interjú a népszerű színész, énekessel.
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, ráadásul gyakran a következmények is elmaradnak.
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
