Eretnek az, aki hisz Hugh Grant hazugságainak
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Kirekesztő szövegeket is kifejezetten szórakoztatóan író barátom, Seres László most már másodszorra örvendezik azon, hogy a multikulturalizmus megbukott.
„Megfigyelhető, hogy a szabadság kurtítói és a kurtább szabadságnak örvendezők derűjüket olyasfajta ideológiával szokták igazolni, ami szintén a szabadsághoz kötődik. Ettől-attól ezt- azt a jogot megvonjuk, de ettől jobb lesz majd a többségnek (sőt esetleg a jogfosztottnak is). Kirekesztő szövegeket is kifejezetten szórakoztatóan író barátom Seres László most már másodszorra örvendezik azon, hogy a multikulturalizmus megbukott. Látja ezt már az érvkészletébe a genetikai sajátosságokat is beemelő Thilo Sarrazin, Sarkozy, Merkel is, s ideje, hogy észrevegyük mi is. Hiszen a Németországban elő törökök jó része nem tanul, nem integrálódik, a nyugati világ ellensége. A civilizációnk pedig megvédendő az efféle kulturális és nemzetbiztonsági kockázatot egyaránt jelentő vadhajtásoktól. Minthogy itthon is (különböző apropók kapcsán) most permanens szabadságértelmezés zajlik, érdemes ezt a felvetést körüljárni.(...)
De mi is ez az elbukott multikulti? E lap kitűnő munkatársa úgy véli: »Egy illúzióvá vált, eredendően hazug gondolat bukott meg: az, hogy a (nagyon kívánatos) sokszínű, sokkultúrájú közösség akkor erős és szabad, ha egymással akár alig érintkezve, békés egymás mellett élésben elvannak«. Holott ezzel szemben a multikulturalizmus mint politikai irányelv annyit tesz, hogy az állam intézményei semlegesek abban az értelemben, hogy az állam nem kötelezi el magát a többségi (vagy akármelyik kisebbségi) kultúra mellett. Nem azért, mert az államnak mindenkeppen feladata lenne egy minél heterogénebb kulturális közeg kialakulásának elmozdítása. Hanem azért, mert egy nem multikulturális államban a társadalom bizonyos csoportjai hátrányos helyzetbe kerülnek: egyáltalán nem, vagy csak korlátozott módon gyakorolhatják alapvető jogaikat, pusztán azon az alapon, hogy egy olyan kisebbséghez tartoznak, amelynek identitása bizonyos mértékig különbözik a többségétől. A multikulturalizmus politikai jelentőségét nem a sokszínűség ideálja alapozza meg (bár számomra az is vonzó), hanem az, hogy nélküle bizonyos társadalmi csoportok elkerülhetetlenül igazságtalan bánásmódban részesülnének.”