Egy kudarc győztesei

2010. november 05. 09:22

Meglepőnek tűnhet, de a kongresszusi választások legbiztatóbb fejleménye a Republikánus Párt számára egy baloldali siker.

2010. november 05. 09:22

„A Tea Party általános protest-erővé, a Republikánus Párt legszervezettebb plaformjává vált, mely informális, ám annál egyértelműbb vezetőként folyamatosan a nyilvánosság fókuszában tartotta Sarah Palin egykori alelnökjelöltet. Ha 2010 őszén a Tea Party koronaékszert rabol, és győzelmet arat Nevada szimbolikus csataterén, minden korábbinál nagyobb arroganciával (s tegyük hozzá, több politikai alappal) szólhatott volna bele a GOP 2012-es jelöltjének kiválasztásába. Mindez - Palin, vagy egy hozzá hasonló profilú aspiránssal számolva - drámaian csökkentené a republikánusok esélyeit, még egy hitelében meggyengült demokrata elnökkel szemben is.

A Tea Party által támogatott jelöltek természetesen így is számos államban értek el sikert. A mozgalom relatív eredményessége azonban a hálózatot inkább technikai eszköznek, mint sem szigorú ideológiai csapásiránynak tekintő vezetőket igazolja, és a következő két évben őket emelheti a párt kommunikációjának homlokterébe. Itt érkezünk el a keddi választás három plusz egyedik, immár nem hivatalos, ám talán legérdekesebb újdonságához: egy harminckilenc éves miami ügyvédhez, aki az állam rendkívül népszerű (egykor republikánus, idén függetlenként induló) kormányzóját, Charlie Cristet legyőzve lett Florida frissen megválasztott szenátora. A koránál is legalább egy évtizeddel fiatalabbnak látszó győztes kubai emigránsok gyermeke, az állami törvényhozásban már bizonyított politikus, aki folyékonyan beszél spanyolul, kiváló szónok, és pragmatikus szakpolitikai agendája mellett is sikerrel mobilizálta a Tea Party szavazóit - miközben eredményesen szólította meg a moderált republikánusokat és a függetlenek egy részét is.

Jó, ha megjegyezzük Marco Rubio nevét. Sehol egy érv, mitől ne ő lenne Amerika republikánus elnöke legkésőbb tíz esztendőn belül, és úgy tűnik, hogy ezzel ő is tisztában van.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bükk
2010. november 05. 19:38
Nagyjából egyetértek. Az amerikaiak pragmatikus népség. Megpróbálták a teázást, és vegyes az eredmények. Fókuszcsoport-vizsgálatnak jó volt a választás.
várúr
2010. november 05. 14:01
Lendvai nénivel ellentétben mrs. Palin sose volt komcsi cenzor, öt gyermeket nevelt (egy örökbe fogadott). Remek sportoló és vadász, egykori szépségkirálynő, igazi amerikai őstípus. Világpolitikai míveltsége nem sok, de nincs is szüksége rá. Arra vannak a tanácsadók, stb.
bz249
2010. november 05. 11:17
Legalabb ennyire erdekes az alaszkai valasztas (ugye itt volt Palin kormanyzo), ahol a korabbi szenator helyett egy Tea Party jeloltet inditott a GOP. Viszont a korabbi szenator write-in (beirhato?) jeloltkent elindult. Jelenleg ugy all a dolog, hogy az osszes write-in jelolt lenyegesen tobb szavazatot kapott, mint a GOP hivatalos jeloltje. Eredmenyek persze csak sokara lesznek (es gyanitom pereskedes meg minden is jar hozza).
sky.net
2010. november 05. 11:16
szegény amerika nem találja a neki kedves elnököt , talán éppen azért mert az elnök mögött álló mindenkori pénzhatalmi rendszer bármilyen felépített gagyi bábot is tol oda , az bukik és azért bukik mert nem a választók érdekei szerintit teszi (ha egyáltalán képes lenne arra) itt nem az elnök került válságba ... a rendszer döglődik kedves amerikaiak , és sehogyan se tud egy "rendes ember" az élre keveredni ... csak a vágyra felépített kampány illúzió léggömbjei pukkannak el sorban , ahogy az elnökök buknak sorban, ejj de majd a következő a super márió... aztán annak is pukk lesz ,
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!