Borzasztó dolog a Fideszről írni - én is csak a pénzért csinálom

„A publicista rémálma és szerencséje is egyben, hogy van a helyzet, ami teljesen egyértelmű, gyakorlatilag hátradőlhetne karosszékében, ahogy már a publicistákat elképzeljük, aztán nézhetné a monitoron, hogy a helyzet, ami van, szép lassan eszkalálódik, mintegy maga alá temetve előidézőit, recsegve-ropogva összedől az egész Nemzeti Együttkapkodás Rendszere a hisztérikus kilábalási tervekkel, 29 pontos lázálmokkal, hokedlin összedobott törvényekkel és a - minden bizonnyal - rendkívül dekoratív alkotmány preambulumával együtt (mivel arra azért épeszű ember mégsem gondolhat, hogy ez a tákolmány, amit az EU ünneprontó beszólása miatt kénytelen volt létrehozni kormányzás címén a Fidesz, hogy ez a nehezen megénekelhető valami egyben marad), némi port hagyva maga után, törmeléket (shit, kacaj), egyebeket, és akkor a magyarok felemelik szép, okos fejüket, magukba néznek, és alakítanak egy új pártot értelmes emberekből.

Ezalatt a publicista csak üldögél, megél a kamatokból, nem ír publicisztikát, mert azért tényleg félelmetesen unalmas és megalázó pontról pontra bebizonyítani, hogy a jelenlegi kormány képes alulmúlni elődjét, és nem csak úgy általában, hanem konkrétan, hétről hétre bizonyítva tökéletes alkalmatlanságát, felkészületlenségét és ötlettelenségét. Ehhez nem kell író, újságíró, de még tördelő sem, ez már annyira nyilvánvaló, hogy egy komolyabb alapokon álló szerkesztőségi számítógépes rendszer melléktevékenységként legyártja a megfelelő cikkeket, természetesen érvekkel, fotókkal és grafikonokkal, csak be kell táplálni a parlament aktuális határozatait, törvényeit, alkotmánymódosításait, és egy törpenyúl rafináltságú emlős azonnal tudja, itt valami el lett cseszve (csak hogy ne az előző előtti miniszterelnök kedvenc kifejezését kapcsoljuk ehhez a teljesen más irányból béna kormányzathoz).”