„A fiatalság ügye, mint a kormányzás számára adódó téma a rendszerváltás után háttérbe szorult. Hisz maga a Fidesz is joggal vélte gyanúsnak az ifjúságpolitikát, mint a fiatalság politikai manipulálásának eszközét. A végóráit élő kádárizmus idején szerzett tapasztalataik, s ifjúságkutató tanáraik, például Stumpf István, Kéri László vagy Szabó Máté is erre tanították őket. Ezért visszautasítottak mindenfajta politikai beavatkozást a fiatalok életébe.
Mára viszont már húsz éves távlatba került a rendszerváltás is. A mai fiatalok számára a Fidesz maga is része az establishmentnek, annak a politikai elitnek, melyet mára sok szempontból meghaladott az idő, s mely döntő felelősséget visel azért, hogy Magyarország húsz évvel a rendszerváltás után ismét zsákutcába került. (...)
Bár az elmúlt két ciklus kormányzati szerencsétlenkedésének és korrupciójának a Fidesz lett abszolút nyertese, a politikai elittel szembeni kritika bizony rájuk is árnyékot vet. Ezért a párt túlélésének is fontos feltétele az, hogy megtalálja az utánpótlást a következő generációk soraiban. A Fidesz alapító derékhada ma ötvenedik életévéhez közeledik - ezért létkérdés számukra az, hogy a fiatalabb generációk képviselői is megjelenjenek a párt színeiben - csak így remélhetik ugyanis, hogy a fiatalabb korosztályok számára is vonzó választás maradhat a párt.”