Elnöki szintre emelt téveszmék

„Az új magyar alaptörvény – eddig általában preambulumként emlegetett – előszavának az elnök szerint ezért tartalmaznia kell majd a keresztény gyökerekre történő utalást, továbbá a Szent Koronát (azaz a rá való utalást), amely a magyarság európaiságának és európai értéktartalmának »közjele«. Ezt a szót nem értem ugyan, de a javaslatot igen. Hogy a magyar államiságnak vannak keresztény gyökerei, nyilvánvaló; hogy miért kell nekik az alkotmányban is szerepelniük, nem az. Ám nem okoz elvi problémát, ha szerepelnek. Ami az ún. »Szent Koronát« illeti, itt már bonyolultabb a helyzet. A magyar királyi koronát, ahogyan mai formájában ismerjük, azért tartották szentnek, mert azonosították a pápa által – a később szentté avatott – Istvánnak küldött koronával. Mint tudjuk, ez tévedés, a mai koronának legföljebb egy része kapcsolódhatott Szent István személyéhez. Akkor sem jelképezhetne tehát valamely transzcendens szuverenitást, ha hinni akarnánk ilyesmiben – jelképezheti viszont a történelmi magyar államiságot, s ezért joggal lehetne a királyi Várban, a magyar államfők tradicionális székhelyén őrizni. És nem az Országházban, ahol a törvényhozás (és a kommunista idők óta a kormányfő is) székel – de hát mit várjunk olyanoktól, akik szerint az államfő egyszerűen a végrehajtó hatalom része. Ami egy monarchia esetében azt jelentené, hogy az uralkodó a miniszterelnök beosztottja.

Hogy aztán mely nemzetegyesítési és alkotmányozási, vagy egyéb forradalmi változásoknak lehet majd betudni, azt új elnökünk nem árulja el, de határozottan kijelenti: el fogja érni, vagy legalábbis elő fogja segíteni, hogy a világ által csodált és irigyelt magyar elme lámpása világítson újra régi fényével! Na de miért csak egy szerény »lámpása« van a világ által csodált és irigyelt magyar elmének? Miért nem fáklyája? vagy reflektora? vagy világítótornya? És már elnézést, de hol székel a »magyar elme«? Hol található? Az elnök említi ugyan a Magyar Tudományos Akadémiát, de szerintem ott csak tudósok (»csak tudósok«) vannak, akik aligha tudnak róla, hogy a világ csodálja és irigyli a magyar elmét – legföljebb, és ez is nagyon jó dolog, időnként egynémely magyar elmét. És mit jelent az, hogy ez a magyar lámpás világítson »újra régi fényével«? Mikor világított így utoljára? Netán 1945 előtt? Amikor a legjobb magyar tudósok – nem tudván, hogy ők önmagukban semmik, és csak a Nagy Magyar Elme részeként válhatnak valamivé – külföldre menekültek, és ott lettek Nobel-díjasok? De amit végképp nem értek: ha a világ csodálja és irigyli a magyar elmét, akkor miért mondja azt az elnök, hogy az ország jó hírnevét nemcsak a nagyvilágban, de a saját lelkünkben is helyre kell állítani? Hát a nagyvilágban nincsen már most is rendben?”