„- Ön, mint aki kétszer is volt pénzügyminiszter, közgazdasági egyetemi professzor, hazai és nemzetközi kutatóintézetek, illetve vállalatok elismert pénzügyi szakértője hogyan látja: egy ilyen idő előtt, kurtán befejezett tárgyalásnak milyen hatása lehet a magyar gazdaság nemzetközi megítélésére?
- Annyit mindenképpen kiemelnék, hogy összességében véve, egy negatív előjelű esemény - mint esetünkben a kormány-IMF tárgyalások megszakadása - önmagában még semmit sem dönt el. Ugyanakkor az tény, hogy a nemzetközi pénzvilág a legkisebb rossz hírre is odafigyel, és érzékenyen reagálhat.
- Ez jelentheti például azt, hogy a nemzetközi hitelminősítő intézetek a »rossz hír« hatására ronthatnak Magyarország hitelkockázati besorolásán?
- Véleményem szerint a nemzetközi hitelminősítők innentől fogva nem foglalkoznak a magyar kormány és az IMF közötti tárgyalásokkal mindaddig, amíg nem lesz újabb tárgyalási forduló. Másrészt megvárják az ország 2011-es központi költségvetésének a sarokszámait, és majd csak azután mérlegelik Magyarország hitelminősítési kockázatának módosítását. Vagyis szerintem a hitelminősítők a megbeszélések megakadásából nem fognak levonni messzemenő, negatív következményeket. (...)
- Mi történhet akkor, ha a magyar kormánynak nem sikerül ez év szeptember 30-ig megállapodni a nemzetközi pénzintézetekkel a folyamatban lévő hitel meghosszabbításáról?
- Akkor sem dőlne össze a világ, mert akkor akár 2-3 hónappal később is megtörténhet ez az aktus. Ám ennek már mindenképpen lenne komoly üzenete: ezt a késlekedést a hazai- és nemzetközi pénzpiacok már »bekódolnák«, és a már említett negatív események bekövetkezése lenne várható.
Azt azonban itt mindenképpen fontosnak tartom megemlíteni, hogy az IMF, az EU és a Világbank eredetileg 17 hónapra, 2010 márciusáig nyitotta meg Magyarország számára a 20 milliárd eurós készenléti hitelkeretet, amiből eddig több mint 14 milliárd eurót hívtunk le. A Bajnai kormány bölcs előrelátással, és elegáns politikai gesztussal tavaly szeptemberében fél évvel meghosszabbíttatta a hitelkerethez történő hozzáférést azért, hogy a várhatóan új kormánynak ne kelljen ezzel is foglalkoznia, és az államháztartás folyó kiadásaihoz fel tudják használni a hitelt, ha szükséges. Az már más kérdés, hogy 2009 novemberében és 2010 februárjában - a kedvezőbb finanszírozási feltételeknek köszönhetően - Magyarország nem tartott igényt az EU, illetve az IMF támogatására.
Ugye az látható, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy taktikázik, hogy három hónappal ez év végéig szeretné kitolni a hitelkeret felhasználását. El tudom képzelni, hogy a tárgyalások váratlan megszakadásának éppen ez a kérés volt az oka. Mert az IMF joggal mondhatja azt, hogy egyrészt egyszer már meg lett hosszabbítva a határidő, másrészt, amíg nem látják pontosan a magyar kormány gazdasági programját, jövő évi terveit, addig nem hajlandó tovább egyeztetni.”
