„A választásokon látható volt, hogy gyökeresen máshogy szavaz Budapest, mint a vidék Magyarországa. Ön foglalkozott szociológiával. Mi az oka a kettészakadásnak?
– Budapesten az emberek tájékozottabbak. A Fidesz – de különösen a Jobbik – ráadásul Budapest-ellenes hangulatot kelt, ahogy korábban Torgyánék is. Budapest a »romlott város«. Pedig a főváros nem romlott, sőt, Budapest termeli a nemzeti jövedelem nagy részét. Emellett pedig a legérdekesebb európai város, úgyhogy érdemes volna jóban lenni vele. (...)
A jobboldalon azt állítják, hogy többször csak a baloldali médiatúlsúlynak köszönhetően győzött az MSZP, aminek az lett a következménye, ahol tartunk.
– Nézzük meg, miért nincsenek reprezentatív, neves, megbecsült értelmiségiek nagy számban a Fidesz oldalán.
Ők ezzel vitatkoznának. Szerintük mellettük a nemzet java és a megbecsült értelmiségiek sora.
– Nem látom a szűkebb szakmámban, az irodalom világában, hogy jelentős jobboldali alakok tűntek volna föl. Azt sem látom, hogy érdekes társadalomtudományi munkák születtek volna jobboldali tollakból.
A baloldal se jó, nem erről van szó. Nem szeretem a baloldalt, sem a jobboldalt, én a demokráciát szeretem. Az ütés-visszaütés, a leszámolás a lealjasodás legbiztosabb útja. Imbolyognak már a lépteink, most kell megállni. A szimbolikus lépések – lehet őket szeretni, vagy nem szeretni – megtörténtek, de észbe kell kapni akkor, amikor a diktatórikus jegyek megjelennek. (...)
De az elmúlt nyolc évben csak az MSZP és az SZDSZ politikusai voltak a kormányrúdnál.
– Amennyire lehetséges nem megalapozatlan mendemondákra hagyatkozni, akkor osztozkodás zajlott az előző kormányzó párt és az ellenzék között, például önkormányzati szinteken. Valamennyi párt megkapta a magáét abból, amit le kellett adni az érdekelteknek. Ha a rendőrség és az ügyészség ugyanolyan lendülettel menne rá az olyan ügyekre, amelyekben az esetlegesen gyanúsított személy a jelenlegi kormányoldalon van, akkor ott is találna valamit. Így azonban felmerül a kérdés, hogy vajon ezekkel a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban esetleg nem politikai perekről van-e szó. Számomra úgy tűnik, hogy a koncepciós perek új korszaka van a láthatáron.”