A megemészthetetlen Jobbik

„A magyar sajtó egy részében divattá vált az antifasiszta harcban nem lankadó partizánbrigádok ironikus ostorozása, és annak hangsúlyozása, hogy a Jobbik nem náci párt, nem is fasiszta, s nem történt tragédia a parlamentbe való bekerülésével. A Hírszerző publicistája, Kiss Ádám úgy gondolta, hogy újra fel kell mondania ezt a leckét. Írása e műfajon belül a kevésbé eredetiek és kevésbé igényesek közé tartozik. Hogy mégis reflektálok rá, annak az az elsődleges oka, hogy cikke olyan, mint az a bizonyos állatorvosi ló, minden hibáját felmutatja ennek, az előbb említett szemléletnek. (...)

Nem kézfogásokra van szükség, nem arra van szükség, hogy a forradalmi Országgyűlés feladatairól, a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, és más értelmetlenségekről szónokoljanak a győztes párt képviselői, miközben a mellény-ügyet jelentéktelen kérdésnek minősítik. Ahogy a SZEMA nyílt levelében állt, félreérthetetlen politikai magatartásra van, lenne szükség. Kiss Ádám következtetése téves, a Jobbiknak a politikai arénából politikai eszközökkel történő kiszorítása nem a választópolgárok radikalizmusát erősítené. Hanem nyilvánvalóvá tenné, hogy a Jobbik és az általa képviselt szélsőjobboldali ideológia nem egyeztethető össze a demokráciával, a demokratikus pártok akaratával - függetlenül a közöttük lévő ideológiai különbségektől. Aki a Jobbikot választja, rossz úton jár - a demokratikus pártoknak ezt az üzenetet kellene közösen megfogalmazniuk.”