„Sokan kérdezik mostanában: lehet-e a törvényhozásból húsz évnyi jelenlét után búcsúzó MDF-ből és SZDSZ-ből még politikai tényező? A szokásos elemzős válasz – ami ezúttal nem a kis pártok belső leszámolási praxisára utal - bizonyára tartalmazná azt a fordulatot, hogy »kizárni nem lehet«. S miközben valóban így korrekt, én messzebb is mennék: az eddig megismert formában szerintem nem látjuk őket többet a parlamentben. (...)
Hogy pontosan merre vezet az MDF és az SZDSZ sorsa, ma nehezen megjósolható. Elképzelhető, hogy már az önkormányzati választásokon látni fogjuk, van-e esélyük valamilyen formában megkapaszkodni, vagy tényleg csak az a kérdés, hogy ki lesz az, aki végül lekapcsolja majd a villanyt. Az MDF – a KDNP mintájára – a pártba visszatérő politikusokkal akár egy hátra arccal a Fidesz felé is közeledhet, de a liberális tábor megszervezésében sem elképzelhetetlen a fórum politikusainak a szerepe. Az SZDSZ – pedig ez nagy bravúr - lényegesen rosszabb helyzetben van: sem visszatérni szándékozók nem látszanak, sem olyanok, akik szívesen használnák céljaikra a párt nevét; mindez azonban nem zárja ki, hogy valamilyen módon a későbbiekben ne lépnének újra elő a közéletből rapid módon eltűnt politikusaik. Az egyéni (politikai) feltámadás útjai kifürkészhetetlenek...”