Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Lejárt a demokrácia koszaka?
2010. február 14. 18:08
Janukovics ukrajnai győzelme meg nem történtté tette a 2004-es narancsos forradalmat.
2010. február 14. 18:08
„Olyannak tűnt, mint egy fordított forradalom. Viktor Janukovics ukrajnai elnökválasztáson aratott győzelme meg nem történtté tette a 2004-es narancsos forradalmat, hiszen a hatalom visszakerült ahhoz az emberhez, akit tüntető tízezrek akartak legyőzni. És ez csak a legutolsó esemény a demokrácia látványos visszaszorulásáról szóló hírek sorában.
Az elmúlt egy évtizedben nem csak a narancsos mozgalom összeomlását és hiteltelenné válását érhettük meg, de a többi kelet-európai szivárványszínű forradalom, a grúziai rózsás vagy a libanoni cédrus forradalom bukását is. És ott van Vlagyimir Putyin, aki Oroszországot elektorális-autoriter állammá szervezte át; ott van Hugo Chávez, aki aláásta Venezuela demokratikus intézményeit; és ott van a feltörekvő Kína, mint a sikeres autoriter modernizálás példája.
Mit lehet most tenni? Amit Samuel Huntington a demokratizálódás harmadik hullámának nevezett, az a hetvenes évek Spanyolországától és Portugáliájától a berlini fal leomlásáig tartott. Az utóbbi évek eseményei azt jelentik, hogy véget ért ez a hullám? A Történelem végében azzal érveltem, hogy a liberális demokratikus elvek univerzálisak - és most kiderült, hogy mégsem?
Én úgy gondolom, univerzálisak. De fontos, hogy tanuljunk a közelmúlt leckéiből. Az első és legfontosabb az intézmények jelentősége. A narancsos forradalom összeomlása megtaníthat bennünket arra, hogy a tartós demokrácia nem csak az eszmék és a politikai szenvedélyek tárgya, hanem konkrét intézményeké is, amelyek megtestesítik a demokratikus értékeket. És fontos az ezeket megalkotó emberi tényező is: a vezető személyiségek megvalósíthatják vagy elbuktathatják a demokratikus átalakulást."
Az elmúlt egy évtizedben nem csak a narancsos mozgalom összeomlását és hiteltelenné válását érhettük meg, de a többi kelet-európai szivárványszínű forradalom, a grúziai rózsás vagy a libanoni cédrus forradalom bukását is. És ott van Vlagyimir Putyin, aki Oroszországot elektorális-autoriter állammá szervezte át; ott van Hugo Chávez, aki aláásta Venezuela demokratikus intézményeit; és ott van a feltörekvő Kína, mint a sikeres autoriter modernizálás példája.
Mit lehet most tenni? Amit Samuel Huntington a demokratizálódás harmadik hullámának nevezett, az a hetvenes évek Spanyolországától és Portugáliájától a berlini fal leomlásáig tartott. Az utóbbi évek eseményei azt jelentik, hogy véget ért ez a hullám? A Történelem végében azzal érveltem, hogy a liberális demokratikus elvek univerzálisak - és most kiderült, hogy mégsem?
Én úgy gondolom, univerzálisak. De fontos, hogy tanuljunk a közelmúlt leckéiből. Az első és legfontosabb az intézmények jelentősége. A narancsos forradalom összeomlása megtaníthat bennünket arra, hogy a tartós demokrácia nem csak az eszmék és a politikai szenvedélyek tárgya, hanem konkrét intézményeké is, amelyek megtestesítik a demokratikus értékeket. És fontos az ezeket megalkotó emberi tényező is: a vezető személyiségek megvalósíthatják vagy elbuktathatják a demokratikus átalakulást."
Nem Krausz Ferenc írása lesz az, amire a mostani kormánypárt felbőszült támogatói odafigyelnek
A higgadtabbak azért talán igen.
A szabósegéd is megoldotta
Jut eszembe, az ÁVH (mely 1948-ban épp ilyentájt, szeptember elején alakult) vezetőjének, Péter Gábornak sem volt jogi végzettsége.
Kövér László: A történelem ura a mohácsi csatatér veszteseit erkölcsi győztesekké emelte
Ötszáz év távlatából is megrendítő a mohácsi csata emléke, ugyanakkor a magyarok hálával emlékezhetnek azokra, akik életüket áldozták a csatatéren – mondta Kövér László a bátai megemlékezésen, amelyet az 1526-os országgyűlés 500. évfordulója alkalmából tartottak.
Ebben a kérdésben teljes súllyal és mellszélességgel, a lehető leghatározottabban, minden kétséget kizáróan a drága Miniszterelnök Úr mellett állok
Szeretném jelezni.
Tudom, hogy sem magamnak, sem Unger Annának nem teszek jót azzal, ha a leköpdösése helyett tisztességes, tárgyilagos elemzésben kívánom részeltetni
De azért megpróbálkozom ezzel ismét.
Összesen 17 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sky.net
2010. február 15. 10:20
lehet hogy nekik se jön be ez a vadkapitalista lerablás és oligarchiásított maffiás politikai elitképzés , ahol tőke és üzleti rutin terén jól ellátott globál szemétládák korrumpálják és képzik , és futtatják a helyi politikai "elilet" azért hogy aztán az ország állam piac erőforrásaikat minél ócsóbban kiszolgáltassa, eladósítsa stb
erre aszonták hát kösz akkor inkább a putyin modell érthető ez ...nem kell ehhez fukuyama
Válasz erre
0
0
silverman
2010. február 15. 00:00
Fukuyama sosem állította, hogy vége lesz a történelemnek, csak azt, hogy a hidegháború végével győzedelmeskedik a demokrácia.
Most az ukrán választás csak a tendencia egyik eleme, említi Venezuelát, Kínát is, mint a demokráciával szemben az autoriter hatalom példái.
Végül abban marad, hogy az Usa és Európa számára nagy kihívás lesz a gazdasági vezető szerep visszaszerzése, de erre a demokrácia jobb talaj, mint az autokrácia. Mert a hatalom legitimitása nem függ a produkált gazdasági növekedéstől, mint Kína esetében, tehát biztosabbak az alapok.
Mondjuk nekem úgy tűnik, ezzel alulbecsüli Kína szerepét.
Válasz erre
2
0
balbako_
2010. február 14. 19:53
A tartós demokrácia titka: a szélsőséges, demokráciaellenes pártok működésének betiltása, Úgymint MSZMP és utódpártjai az MSZP. SZDSZ és a demokratikus embereit kizárt MDF.
Válasz erre
6
2
Szenzor
2010. február 14. 19:13
Az "ukrán demokrácia" az olyan, mint a "szimpatikus gyurcsány"
;o)
Válasz erre
8
1