„Hagyó Miklós föltűnése, karrierje és kiszorítása sokba kerül a szocialistáknak. Mindhárom fázisban föllelhetők azok a hibák, amelyek az MSZP-t sok más ügyben is jellemzik: a merőkanállal végzett fiatalítás, a nyomulással, klikkesedéssel szembeni védtelenség, a kivárás még akkor is, ha érzik-sejtik, hogy a fuvallatból hamarosan forgószél lesz.
Márpedig nem kellett túlzott jóstehetség ahhoz, hogy látni lehessen: a Budapesti Közlekedési Vállalatnál történtek nem csak a BKV-ról szólnak. Az álszerződéseken, végkielégítéseken túl nem pusztán Kocsis István vezérigazgató és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes összeakaszkodásáról, hanem mentalitásról, bevett gyakorlatról, időben meg nem gátolt folyamatokról, a politika elszemtelenedett gmk-iról. Persze, nem véletlen, hogy a konkrét eset itt, így és az elmúlt hónapokban vált lávafolyammá.
Számtalan körülmény játszott ebben szerepet Hagyó rossz helyzetfelmérésétől kezdve az MSZP-n belüli törésvonalakon, a főváros hatalmi harcain át addig, hogy egy legyengült politikai szervezeten könnyebb kimutatni a fertőzöttséget, mint az erősön. Márpedig kormányzása közben rengeteg vírus támadta meg az MSZP-t és az SZDSZ-t.”