„Míg élek, a leghálásabb szívvel gondolok vissza a Fradinál eltöltött hét évre" – Böde Dániel a Mandinernek

Miként éli meg, hogy őszi első a Paks, ráadásul pont egy Ferencváros elleni győzelemmel elérve ezt?

Ahogy azt az elmúlt hetekben már sokszor elmondtunk, nekünk nem a Fradival kell foglalkoznunk, sokkal inkább magunkkal. Továbbra is az FTC az egyértelmű esélyese a bajnokságnak. Mi pedig – nagy örömünkre – a fél szezon alatt gyűjtöttünk már annyi pontot, amely alapján kijelenthető, hogy biztosan nem esünk ki. Nehéz tavaszunk lesz, de mennünk kell tovább, csinálni a dolgunkat, szeretnénk a lehető leghosszabb ideig kitolni ezt a remek szériánkat.

„A mai napig szeretem a Fradi-szurkolókat, remélem, ők is engem”

Amikor 2006-ban bemutatkozott az NB I-ben, mi volt a terv? Gondolta volna, hogy 17 év után 456 élvonalbeli meccsnél és 145 gólnál tart majd? Ezzel jelenleg az élvonalbeli örökranglista nyolcadik helyén áll olyan legendák társaságában, mint az újpesti Tóth József és a zalaegerszegi támadó, Gass István...

Dehogyis gondoltam rá! Több mint ezer játékos játszott már az élvonalban, sikerült belépnem a top tízbe a legtöbbet szerepelt labdarúgók listáján, ez tényleg nagy dolog, büszke is vagyok rá.

A kezdetek mindig érdekesek: miként lett futballista? Az alkata alapján kitűnő nehézatléta vagy éppen birkózó is válhatott volna önből…

Bármilyen meglepő, gyerekként elég pici voltam, a környéken pedig csak a futball volt, Madocsán legalább is éjjel-nappal fociztuk. Mikor bekerültem Paksra iskolába, egy rövid ideig dzsúdóztam, viszont nem kötött le, így maradt a labdarúgás.

Pályafutása fontos mérföldköve volt, amikor 2012 nyarán a Fradihoz szerződött. Miként történt a megkeresés? Mennyit gondolkodott az ajánlaton, mit jelentett a zöld-fehérek megkeresése?

Magára a megkeresés formájára már nem emlékszem, viszont azt jól tudom, sokat nem kellett rajta gondolkodjak. Paksról a Ferencvároshoz igazolni egyértelmű előrelépés volt, nem volt ezen min töprengeni.

Csupaszív és eredményes játékának köszönhetően hamar a Fradi-közönség első számú kedvence lett, nem véletlen, hiszen bajnoki és gólkirályi címek fűződnek a nevéhez. Miként értékeli azt az időszakot? Maradt önben esetleg hiányérzet?

Míg élek, a leghálásabb szívvel gondolok vissza a Ferencvárosnál eltöltött hét évre. 

 Megválasztottak az Év játékosának, voltam gólkirály, nyertem bajnokságot, Magyar Kupát, Ligakupát, Szuperkupát – ha így nézzük nincs hiányérzetem. Talán a nemzetközi porondon szerepelhettünk volna akkoriban kicsit eredményesebben…

„A paksi szárnyalás titka a csapategység”

Törvényszerű volt, hogy szűkebb pátriájába, Paksra tér haza, hiszen nyilván az összes NB I-es rivális szívesen látta volna?

Számomra törvényszerű volt, igen. Itt kezdtem futballozni, itt nőttem fel, nem messze lakom a paksi pályától, itt a családom…

Mi a titka a Paks idei szárnyalásának?

A csapategység. 

 ugyanakkor mindig tudjuk a helyünk, így mindenki ellen becsülettel felkészülünk. 

A légiósélet kimaradt a pályafutásából. Miért?

Természetesen voltak megkeresések, lehetőségek, de végül mindig úgy döntöttünk, maradok.

Mi játszódott le önben, amikor 2013-ban, a Fehéroroszország elleni válogatott meccsen bemutatkozhatott a címeres mezben?

Nagyon örültem neki, boldog és büszke voltam, hogy eljutottam odáig. Szerintem mindenkinek, aki elkezd futballozni, az a vágya, hogy egyszer bemutatkozhasson a válogatottban.

25-ször szerepelt a címeres mezben, játszhatott a 2016-os Európa-bajnokságon. Mi az, ami a legemlékezetesebb a válogatott pályafutásából? A nagyközönség számára – a góljain kívül – az egyik maradandó élmény az volt, amikor a Norvégia elleni Eb-pótselejtezőn (miután lebirkózta az ellenfeled), csak annyit mondott: „Pofára esett, mint egy zsíros kenyér!”

Nincs külön kiemelkedő, a válogatottnál minden egyes mérkőzés fantasztikusan hat az emberre. Még azok a találkozók is, amelyeken nem léphettem pályára, örök élmények maradnak számomra. A válogatottnál olyan légkör alakult ki, amelyhez hasonló tényleg sehol máshol nincs! 

Böde Dani, a madocsai Mourinho

Az Eb-sorsolás ismeretében – a németek, a svájciak és a skótok a csoportellenfeleink – mit vár a 2024-es Eb-szerepléstől? Meddig juthatnak Szoboszlaiék?

Bízom benne, minél tovább, ameddig csak lehet. 

Felesége, Böde-Bíró Blanka a női kézilabda-válogatott és a Ferencváros első számú kapusa. Te mennyire váltál kézilabda-szakértővé, és Blanka mennyire vált futballrajongóvá?

Blanka korábban is követte a labdarúgást, és én is képben voltam a kézilabdával kapcsolatban, persze nem annyira, mint mostanában, hiszen már meg is szeretem a sportágat. Amennyire az időnk engedi, ott vagyunk a másik meccsén, de mivel mindketten aktív sportolók vagyunk, sokszor ez sajnos nem jön össze. 

Köztudott, hogy lakhelye labdarúgócsapata, a Madocsa vezetőedzőjeként is tevékenykedik, bátyja az együttes oszlopos tagja, a góllövőlista vezetője, a csapat pedig 100 százalékos teljesítménnyel vezeti a csoportját. Lehet a madocsai Mourinhónak becézni? Komolyra fordítva: vannak komolyabb tervei majd edzőként is?

Megközelítőleg tizenöt éve vagyok edző Madocsán. Éppen most csinálom a C-licencet, majd idővel meglátjuk mi lesz belőle.

Miként telik egy karácsony Bödééknél? 

Eseménydúsan, hiszen folyamatosan úton vagyunk, meglátogatjuk a családtagokat. Ilyenkor minden is van az asztalokon. Halászlé, pulya, rántott húsok, pörköltek – a szokásos ünnepi menüsor... Hiába, kell az erő a tavaszi folytatáshoz! 

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt