Szombaton sorsolják az Eb-csoportokat, ekkor derül majd ki, kik lesznek a magyar válogatott ellenfelei a 2024-es németországi Európa-bajnokságon. Mi lenne a legjobb és a legrosszabb forgatókönyv Rossi együttese számára? Szubjektív összefoglalónk.
A magyar labdarúgó-válogatott csoportelsőként, veretlenül jutott ki a 2024-es Európa-bajnokságra, így a második kalapból húzzák majd december 2-án szombaton a csoportsorsoláson. Ez mindenképp kedvezőbb, mint a 2021-ben rendezett 2020-as Eb-n volt, ahol gyakorlatilag a halálcsoportba kerültünk az akkori címvédő portugál-, a regnáló világbajnok francia válogatott és a korábbi világbajnok német nemzeti együttes mellé.
Ezt a sorsolást kommentálta akkor a címben idézett szóval ironikusan „egyszerű” feladatként jellemezve Marco Rossi szövetségi kapitány. A magyar válogatott pedig majdnem teljesítette ezt a valójában nagyon kemény kihívást.
No, de most 2023 van, és bár úgy tűnik sokkal jobb helyzetből várjuk a sorsolást, ez valójában nem ilyen egyszerű. Igaz ugyan, hogy a Rossi-csapat kiválóan teljesített, mások azonban még jobban, így az első kalapról lemaradtunk. Ez azt jelenti, hogy a német, portugál, francia, spanyol, belga és angol nemzeti csapat egyikével biztosan szembe kell néznünk az Eb-n. Elkerültük viszont Romániát, Törökországot, Dániát, Ausztriát és vb-kijutásról szőtt álmainkat legutóbb szertefoszlató albánokat.
Mivel azonban van néhány bivalyerős válogatott, amely az Eb-selejtezőkön finoman szólva sem nyújtott tőle elvárható teljesítményt, a harmadik és a negyedik kalapból is kaphatunk nagyon kemény ellenfeleket.
Ott van például Hollandia, Olaszország, Szerbia és az Eb-részvételt az utolsó meccsen kiküzdő tavalyi vb-bronzérmes, Horvátország.
Ezt is ajánljuk a témában
A futballtörténelmet is a győztesek írják – ezúttal a magyar labdarúgó-válogatott, amely veretlenül zárva az évet csoportelsőként jutott ki a 2024-es németországi Európa-bajnokságra.
Ezt olvasva azonban nem kell azonnal temetni az Eb-szereplésünket! A jövő évi Európa-bajnokság szabályai szerint a négy legjobb csoportharmadik is bejut a nyolcaddöntőbe, ott pedig – ahogy Szoboszlai Dominik is elmondta a montenegrói válogatott elleni győztes meccset követően – egy találkozó dönt a továbbjutásról, azaz tényleg bármi megtörténhet. A minimum teljesítéséhez pedig akár elég lehet négy pontot szerezni a csoportküzdelmekben.
Játsszunk el a gondolattal, milyen lenne ha megválaszthatnánk a csoportbéli ellenfeleinket! Az első kérdés, ami felvetődik, hogy biztosan az-e a jó, ha papíron gyengébb vagy hozzánk hasonló játékerővel bíró ellenfeleket kapunk. Elsőre meglepően hangozhat ez a kérdés, de ha figyelembe vesszük, hogy Marco Rossi vezetésével milyen csapatok ellen ért el jó eredményeket a magyar labdarúgó-válogatott, már mindjárt más fényben tűnik fel.
A legutóbbi Eb-n például a Puskás Arénában döntetlent játszottunk a a világbajnok francia válogatott ellen, csakúgy mint idegenben a németekkel,
és mindkét mérkőzésen (főleg az utóbbin) volt egy halvány esély a győzelemre is. De szintén 2021-ben vb-selejtezőn 3-3-at játszottunk a FIFA világranglistáján akkor 27. lengyelekkel, idegenben pedig 2-1-re legyőztük Lewandovskiékat. Anglia ellen Londonban 1-1-et értünk el (igaz, a másik mérkőzésen 4-0-ra kikaptunk). Kétszer is alulmaradtunk viszont a papíron jóval gyengébb albán csapattól.
Tavaly a Nemzetek Ligájában itthon döntetlent értünk el, idegenben pedig nyertünk a németek ellen, megvertük itthon 1-0-ra az angol nemzeti együttest, majd történelmi meccsen 4-0-ra nyertünk ellenük Wolverhamptonban is. A korábbi években legyőztük a horvátokat, a szerbeket és törököket is. Idén pedig kis szerencsével ugyan, de oda-vissza nyertünk déli szomszédaink, a szerbek ellen, Montenegróban viszont szenvedtünk, ahogy a csehek ellen is itthon.
Marco Rossi csapata reaktív játékkal rendszeresen képes jó eredményt elérni az erős, kezdeményező ellenfelekkel szemben.
(Ehhez persze kell a jó védekezés, és a kiváló fizikai állapot ennek pedig az a feltétele, hogy legjobb védőink ne legyenek sérültek. Remélhetőleg az Eb idején Willi Orbán és Schäfer András is egészséges lesz, mert játéktudásuk és mentalitásuk alapján mindketten válogatottunk kulcsjátékosai.) Papíron kicsit gyengébb vagy azonos képességű ellenfelekkel szemben viszont előfordul, hogy nem tudunk megfelelően kezdeményezni és meddővé válik a játék, amelyet kis szerencsével kihasznál az ellenfél.
Ezt is ajánljuk a témában
Véget értek a labdarúgó Európa-bajnoki selejtezők.
Nézzük az első kalapot! Portugália és Franciaország válogatottjai egyaránt óriási erődemonstrációt rendeztek a selejtezőkön. A franciák 8 mérkőzésből hetet nyertek egy döntetlen mellett, és összesen 29 gólt szereztek (ennek közel egyharmadát Mbappé egyedül). A portugálok még keményebbek: 10 mérkőzésen 10 győzelem, 36 rúgott és 2 kapott gól magáért beszél. Ronaldóék gyakorlatilag minden csapatrészben világklasszis játékosokkal rendelkeznek.
Az angol és a belga csapat 6 győzelme és 2 döntetlenje is tiszteletet parancsoló, ezért őket is jobb lenne elkerülni. A spanyol csapat is erős, de a skót válogatott megmutatta, hogy egy szervezetten játszó ellenfél egy mérkőzésen képes legyőzni őket.
A legjobb azonban valószínűleg az lenne, ha a világranglistán a 16. helyre visszacsúszott házigazda német válogatottal kerülnénk egy négyesbe.
A harmadik kalapban rögtön két olyan válogatott is szerepel, amelyet nagyon jó lenne elkerülni a csoportküzdelmek idejére. A horvát válogatott ugyan öregszik, de nem szabad elfelejteni, hogy tavaly még vb-elődöntőt játszott, és olyan játékosaik vannak, mint a Real Madrid középpályása, Luka Modric, a Manchester City védője, Josko Gvardiol vagy Ivan Perisic. Hollandia szintén világszínvonalú játékosokkal teli együttes, amellyel a vb-n még a végső győztes argentinoknak is meggyűlt a bajuk. A szlovák csapat a miénkhez hasonló játékerőt képvisel, a csehekkel hasonló a helyzet, náluk ugyan nemigen szerepelnek sztárjátékosok, de amikor szeptemberben a Puskás Arénában egy elvileg barátságos mérkőzésen döntetlent játszottunk ellenük, megmutatták, hogy nagyon kellemetlen ellenfél tudnak lenni. Amint a skótok is, akik eggyel előznek meg minket a FIFA-ranglistán – bár, ha összejönne ez a párosítás, legalább ellenfélként találkozhatna a Liverpool két, saját válogatottjának csapatkapitányaként játszó labdarúgója, Szoboszlai Dominik és Andrew Robertson.
A harmadik a kalapból az említetteknél jóval gyengébb szlovén válogatott lenne a legjobb ellenfél.
A negyedik kalapban ott van az a válogatott, amely legutóbb le tudta győzni Rossi több mint egy éve veretlen együttesét, Olaszország. A címvédő olaszoknak a selejtezőkörben kétszer is visszavágtak az angolok a Wembley-ben rendezett Eb-döntőn elszenvedett vereségért, ráadásul az Azzurri Észak-Macedónia és Ukrajna ellen is csak döntetlenre volt képes. Ennek ellenére sem őket választanánk ebből a csoportból, ahogy a velünk szemben valószínűleg revansra vágyó szerbeket is elkerülnénk. Svájc már sokkal barátságosabb ellenfélnek tűnik, de talán még nála is jobb lenne a Grúzia, Kazahsztán, Görögország, Luxemburg összetételű pótselejtezős négyes győztesét kapni a csoportkörre.
A legjobb forgatókönyv szerint tehát Németország, Szlovénia és a pótselejtezők C-ágának győztese kerülne egy csoportba Magyarországgal, míg a legrosszabb forgatókönyv esetén Portugáliával vagy Franciaországgal, Hollandiával és Olaszországgal kerülne szembe a magyar válogatott.
És Ön mit gondol, kik lennének válogatottunk számára a legkedvezőbb csoportbéli ellenfelek az Eb-n? Kérjük mondja el véleményét és szavazzon!
Ezt is ajánljuk a témában
Anglia vagy Németország? Szlovénia vagy Horvátország? Az olasz vagy a svájci csapat lenne a legjobb ellenfél? Döntsék el Önök!
***
A magyar válogatott védőnek komoly szerepe volt abban, hogy a Bournemouth 2–1-re legyőzte a bajnok Manchester Cityt.
Sokan azonnal azt hangoztatták, hogy Szoboszlai nem elég jó a Liverpool szintjéhez.
Hollandiába viszont nem mehetnek a magyar szurkolók.
Schäfer Andrást végül le is cserélte edzője.
Őszintén értékelte saját teljesítményét a magyar klasszis.
A szövetségi kapitány kendőzetlen őszinteséggel beszélt a támadó középpályásról.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
