Angyal Zoltán Kolonics György elvesztéséről: Nem kívánom senkinek azt az érzést…

A megható ünnepségen Balogh Csaba, Göd polgármestere kiemelte: „Kolonics György a vizek ura, a kenu művésze, a magyar kajak-kenu sport örökös bajnoka. A kiváló sportoló ikonná vált, aki tehetségének, szorgalmának, alázatának köszönhetően emelkedett a csillagok közé”

A település vezetője Csabai Edvinnel, a sportember emlékét ápoló Kolonics György Alapítvány kuratóriumának elnökével közösen leplezte le a névtáblát, amelyen ez áll: Kolonics György sétány.

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke arról beszélt, hogy minden sportágnak megvannak a halhatatlanjai, így a kajak-kenunak is.

"Közülük is kiemelkednek azok, akik nemcsak a vízen, hanem a személyiségükkel, a lényükkel is igazolták nagyságukat, még akkor is, ha már eltávoztak, mint Kolonics Gyuri is, akinek a jelenlétét ma is érezni a klubjában, Csepelen, fiatal versenyzők sorát inspirálta és inspirálja ma is" - fogalmazott a sportvezető, aki hozzátette:

, s ő bízik benne, hogy hosszú évtizedek múltán is lesznek olyan gyerekek, akik erre járva megkérdezik majd a szüleiktől, hogy ki is volt ő.   

A Kolonics György Alapítvány kuratóriumának elnöke, Csabai Edvin nem is titkolta szomorúságát és elmondta: „a klasszis csapattárs és jó barát halála óta eltelt 14 év is kevés ahhoz, hogy az ilyen eseményeken ne gördüljön le egy-két könnycsepp az arcokon, de ahhoz már elég, hogy egy-két mosoly is megjelenjen rá emlékezve”.

A Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, Fábián László nem csak sportvezetőként, versenyzőtársaként is emlékezett Kolonics Györgyre. „Szívszorító, mert egy nagyon fiatalon elment kiváló sportolóra emlékezünk, aki a sportág egyik legendája-. Kolonics Gyuri már korán kitűnt nem csak az elszántságával, hanem a humorával is. Bő három héttel a pekingi megnyitó előtt vesztette életét ott, ahol az otthona volt: a Dunán, Csepelen, a kenuban. Ám egy ember addig él, amíg emlékeznek rá, és mi nem felejtjük el Kolót”

A Mandinernek a korábbi szövetségi kapitány, Angyal Zoltán idézte fel Kolonics György alakját.

- Az ünnepségen nagyon jó volt a hangulat, de egyben érezhető volt, hogy a tisztelet és a meghatottság is átjárja az egész eseményt. Személy szerint nagyon örültem, hogy az ország minden részéről – Győrtől, Szegedig – nagyon sokan jöttek el, hogy emlékezzenek Kolonics Györgyre. Ez is bizonyítja, hogy mennyien szerették őt. Aki ismerte Kolót vagy éppen együtt versenyzett vele, pontosan tudja, hogy olyan élsportolói tulajdonságokkal rendelkezett, amely még a mai világban is ritka…

- Melyek voltak ezek?

- Hiába nyert két olimpiát és 15 világbajnokságot, hihetetlen szerény maradt, de ez nem egy szerep volt a részéről, belülről fakadt, ő egy ilyen srác volt. Mindent tökéletesen próbált csinálni, ám a feltörekvő fiatalokat is figyelte. S ha megjelent egy tehetség, hiába volt Gyuri világklasszis, mindig aggódott, mi lesz, ha legyőzi őt.

A sors egyik nagy ajándéka, hogy dolgozhattam vele, hogy annyi csodálatos sikert érhettünk el együtt. Még ennyi idő után is nagyon hiányzik…

- Tudom, nem könnyű, de fel tudja idézni azt a 14 évvel ezelőtti szörnyű pillanatot, amikor három héttel a pekingi olimpia előtt megtudta, hogy Koló nincs többé?

- Éppen a szövetségbe tartottam, amikor mestere, az áldott emlékű Ludasi Róbert hívott a szörnyű hírrel. Egyszerűen nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy viccelődik. Bárcsak így lett volna… Egyből visszafordultam az autómmal, és a csepeli vízi sporttelepre mentem, ahol együtt gyászoltuk Kolót. Nem kívánom senkinek azt az érzést, amit akkor, ott átéltem…

A kétszeres olimpiai bajnok, 15-szörös világbajnok Kolonics György múlt szombaton lett volna 50 éves. A pekingi olimpiára készülve, 2008. július 15-én, edzés közben hunyt el. A vizsgálat eredménye szerint halála természetes módon, szívtágulattal járó szívizombetegség, következményes heveny balszívfél-elégtelenség miatt állt be. Emlékére 2009-ben Kolonics-díjat alapítottak, amelyet az év legjobb utánpótláskorú kenusának ítélnek oda, a nevét viselő Kolonics György Alapítvány célja a fiatalok sportolási lehetőségének elősegítése, érdeklődésük felkeltése a sport és az egészséges életmód iránt. Róla nevezték el a magyarországi világkupa-verseny C-1 500 méteres számát, halála napján minden évben fáklyás evezést szerveznek Csepelen. 2008 óta nevét viseli az a budafoki általános iskola, ahova járt, 2013 óta a csepeli Gubacsi Szabadidős Vízi Turisztikai Központ. Ezen kívül kisbolygót neveztek el róla, a Magyar Posta pedig 2016-ban emlékívet bocsátott ki halálának évfordulóján. Dunakeszin utcát, Csepelen a Kis-Duna partján sétányt neveztek el róla. 2013-ban Velencén, 2017-ben Csepelen avatták fel szobrát, mostantól pedig már Gödön is sétány viseli a nevét.

Nyitókép Az egyik felejthetetlen diadal a sok közül: Kolonics György Sydneyben az egyes győzelmét ünnepli Fotó: MTI/Ilyés Tibor