A kis nyuszi és a sapka esete: a „Szbornajat” akkor is kizárják a labdarúgó-vb-ről, ha nem áll ki egy selejtezőre, és akkor is, ha ellene nem állnak ki

A Szbornaja (akár Szovjetunió, akár Oroszország néven) az ’50-es évek óta rendre meghatározó szerepet játszik a világ labdarúgásában. Nyilván voltak olyan események, melyekre nem tudta kvalifikálni magát, de az példátlan, hogy

, holott játékosai nem tehetnek arról, amit a politikai vezetőik tesznek. A vicces a dologban (az oroszoknak tragikus), hogy az 1974-es vb-ről azért zárták ki őket, mert akkor ők nem akartak elutazni egy olyan stadionba meccset játszani, ahol a találkozó előtti napokban

A Szovjetuniónak akkor interkontinentális selejtezőt kellett vívnia Chile válogatottjával az NSZK-ban rendezett világbajnokság utolsó, 16-ik helyéért. A párharc idejét annak rendje és módja szerint kitűzte a FIFA. Az első találkozóra Moszkvában került sor, 1973. szeptember 26-án, a visszavágót pedig a santiagói Nemzeti Stadionba tervezték november 21-re.

Csakhogy két héttel az első mérkőzés előtt, szeptember 11-én Chilében a történelembe Pinochet tábornok néven bevonuló katonatiszt véres puccs keretében megbuktatta a Salvador Allende vezette szovjetbarát kormányt.

a harcok korai szakaszában, majd jött a győztes forradalmakat követő kegyetlen vérengzés az új rend híveitől. A Nemzeti Stadionból koncentrációs tábor csináltak, ne részletezzük az ott történő eseményeket!

Ebből az országból utaztak a chilei focisták abba az országba, melynek támogatását az új kormányuk lerázta magáról. A Pinochet vezette katonai junta úgy engedte ki a focistákat a Szovjetunióba., hogy

nehogy esetleg valamelyikük a korábbi rend híveként valami „butaságot csináljon”.

Francisco Valdez, a chilei csapatkapitány 30 évvel később a Szovjetszkij Szport nevű orosz sportlapnak a következőket mondta azokról a szörnyű napokról:

„Nagyon aggódtunk az otthon maradt szeretteink miatt. Szeptember 17-én Buenos Airesbe repültünk, majd onnan Mexikóba. Ott játszottunk egy barátságos mérkőzést, majd Svájcba mentünk, és ott is volt egy találkozónk. Szeptember 24-én érkeztünk Moszkvába, akkor már

Ráadásul a moszkvai fogadtatástól is tartottunk, hiszen házigazdáink a korábbi kormányunkat támogatták."

A rettegő chilei válogatott tagjai a szeptemberi, moszkvai fagyban világszenzációt okozva 0-0-s döntetlent játszottak.

Vagyis mindent a visszavágó döntött (volna) el.

Ám a szovjetek közölték, hogy abba az országba, ahol

Kérték, hogy egy semleges ország legyen a helyszíne a visszavágónak. Akkoriban sokan a szovjetek szemére vetették, hogy miért nem az első mérkőzés előtt kérték ezt. Ám évtizedekkel később kiderült, hogy kérték.

A szovjet válogatott védője, Jevgenyij Lovcsev a már idézett 2003-as újságcikkben ezt mondta:

„Akkor nem tudtuk, csak évtizedekkel később derült ki, hogy a két szövetség vezetői tárgyaltak a FIFA-val, hogy mindkét találkozót semleges helyszínen rendezzék meg. Nem tudni, hogy ez miért nem valósult meg."

, amikor belekényszerítette a két válogatottat a moszkvai és santiagói mérkőzésbe. Majd a 0-0 után, látványosan delegációt küldött Santiágóba, hogy állapítsa meg, lehet-e ott játszani. A bizottság mindent rendben talált, ami erősen felveti az abban résztvevők felelősségét a botrányos döntésben.

A szovjet Izvesztyija című újság ezt írta a stadion szemléről:

„A junta, miután sietve lesúrolta a vért a lelátókról és sebtében újabb koncentrációs táborokba hurcolta a politikai foglyokat, most azzal a javaslattal állt elő, hogy a kivégzések és kínzások színhelyén futballozzanak."

Közeledett a visszavágó, és november 12-én ült összeült a FIFA illetékes bizottsága egy békés, európai helyen. A szervezet első elnökhelyettese, a szovjet Valentyin Granatkin itt hivatalosan bejelentette, hogy

A nemzetközi szövetség illetékesei pedig erre válaszolva közölték, hogy ezzel a vb szabályzatának 22. paragrafusának értelmében elvesztette jogát az világeseményen való szereplésre. Egyúttal 1700 dollár büntetést szabtak ki a mérkőzést bojkottáló szovjet válogatottra.

Majd hoztak egy olyan döntést, ami példátlan, és amikor ezt megfogalmazták, akkor kellett volna

Ugyanis a FIFA Ausztriából Chilébe utaztatta Erich Linemayr játékvezetőt és segítőit, akik november 21-én 15 ezer néző előtt a terror-stadionban kivezették a mezbe öltözött chilei válogatott tagjait. Csak őket, hisz a szovjetek nem voltak jelen. Jelt adtak a kezdésre, a chileiek szépen komótosan elgurigázták a labdát az üres térfélen, amit nevezzünk mondjuk a „szovjetek félpályájának” , majd Francisco Valdez belőtte a mindent eldöntő gólt.

Majd miután nem volt, aki elvégezze a gól utáni középkezdést Linemayr sporttárs lefújta a találkozót.

Chile szerepelhetett az 1974-es világbajnokságon.

A Szbornaja nem lehetett ott az NSZK-ban, mert nem volt hajlandó egy olyan országban pályára lépni, ahol ilyen kegyetlen vérengzések történtek. 

Most pedig nem lehet ott Katarban, mert az ő országa vesz részt agresszorként egy véres háborúban.

Vajon mi közük van ehhez  focistáknak?

A nyitóképen: Az orosz válogatott tagjai a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság Finnország - Oroszország mérkőzése előtt a szentpétervári Gazprom Arénában

MTI/EPA/REUTERS/Anton Vaganov