Al-Attijah az idei Dakar-győzelmével már második az örökranglistán

Mihályi Csaba – a Racingline.hu szerzőjének írása a Mandiner Sporton

A sivatagot nem lehet meghódítani, de ha szerencséd van és kellő alázattal állsz neki, akkor átenged. Hogy pontosan mit is kell tenni ehhez az alázathoz, azt senki sem tudja megmondani. És talán nincs is rá recept.

Persze vannak akik, kivételesen jól olvassák a sivatagot, a tévéközvetítésekben is sokat látott dűnéket, valamint a viszonylag kevesebbet mutatott köves szakaszokat. Ez utóbbi egyébként sokkal fontosabb, mert itt dől el a verseny. Először is azért, mert ebből van több, másrészt pedig azért, mert itt lehet defektet vagy futómű sérülést szerezni, illetve az ügyesebb és szerencsésebb versenyzők mindezt elkerülhetik.

Utóbbiak közé tartozik az 56 éves Stéphane Peterhansel, aki 1988 óta egy kivétellel minden Dakar-ralin rajthoz állt. Az első tíz alkalommal motorral indult, ebből hatot megnyert, majd a következő 23 viadalon autóval versenyzett, ebből nyolcszor győzött. Összesen tehát 14  Dakar-győzelemmel büszkélkedhet, és ezzel a sivatagi versenyzésben olyan magasságokba került, mint a Formula–1-ben Michael Schumacher, vagy a rali-világbajnokságon Sébastien Loeb.

Még egy ilyen rutinos rókával is megtörténhet, hogy az első napon kiüti a vadiúj Audi RS Q e-tron futóművét. A sivatag ajtaja ettől függetlenül nyitva maradt, még dönthetett úgy, hogy átengedi a veterán franciát, más kérdés, hogy a győzelemre már semmi esélye nem maradt.

Ez a döntő dolog a Dakar-ralikon. Eleve nagyon kevés versenyző részesülhet abban, hogy gyári támogatottságú autóval induljon, és hogy a rajt pillanatában még győzelmi esélyesnek számítson. Még kevesebb indulónak adatik meg, hogy nagyobb műszaki hiba, baleset vagy defekt nélkül ússza meg a versenyt.

A kéthetes futam nagyjából első három napja után jó, ha három olyan versenyző marad, aki reális eséllyel szállhat versenybe a győzelemért. A többieknek csak egy céljuk lehet: teljesíteni a Dakart. Ez sem kis dolog és tulajdonképpen ha valaki célba ér, már elmondhatja magáról, hogy komoly dolgot vitt véghez. Ha pedig valaki nemcsak célba ér, hanem nyer is, akkor az igazán megsüvegelendő teljesítmény. Ehhez azonban nagyon komoly rutin kell.

A katari Nasszer al-Attijah számára nem ismeretlen a sivatag, hiszen Dohában, gyakorlatilag a sivatag közepén született. Igen gazdag raliversenyzői pályafutása során többek között 13-szor nyerte meg a Közép-Kelet-bajnokságot, ami az Európa-bajnokság ottani megfelelője.

Az első sikere után jött a fekete leves két kieséssel. De al-Attijah ebből is tanult, és mára ő lett a sivatagi autóversenyzés egyik legnagyobb mestere. Az elmúlt nyolc évben egy kieséstől eltekintve az első két helyen végzett.

Ráadásul 2020-ban a Dakar átköltözött Szaúd-Arábiába, Katar szomszédságába, így al-Attijah még inkább éhessé vált a győzelemre. Kétszer volt második, ám idén eltökélte, hogy nyer.

És valljuk be, nem is nagyon volt ellenfele.

Fölényére jellemző, hogy a végig a nyomában lihegő kilencszeres ralivilágbajnok Sébastien Loebbel előfordult, hogy bár utolérte al-Attijaht, inkább nem előzte meg és ment a nyomában, mert jobban bízott a katari versenyző sivatagolvasásában, mint a sajátjában.

„A sivatagot soha sem ismerheted meg teljesen – nevetett al-Attijah. – Ha sokat dolgozol és elég alázatos vagy, akkor közelebb kerülhetsz hozzá, de mindig tartogat meglepetéseket. A Dakar-raliban az a legnagyszerűbb, hogy két hétig tart, nincs a világon még egy ilyen hosszú autóverseny. Ha a két hét alatt egyszer is elkövetsz egy apró hibát, már nincs esélyed a győzelemre, és legközelebb egy év múlva próbálkozhatsz újra. Tehát hatalmas a tét. Emlékszem, milyen nagyszerű dolog volt megszerezni az első győzelmet 2011-ben, ami után csak arra tudtam gondolni, hogy vissza akarok térni, hogy újra megméressem magam. Idén negyedszerre nyertem a Dakaron, amivel utolértem Ari Vatanenet. Megtisztelő dolog, egy ilyen legenda rekordját beállítani” – tette hozzá a katari sportoló.

És hogy mi a terve al-Attijahnak jövőre? Ezt meg sem kell kérdezni tőle: az ötödik győzelem.

A motorosoknál ennél sokkal szorosabban alakult a befutó, hiszen Sam Sunderland 3 perc 27 másodperc előnnyel nyert Pablo Quintanilla előtt, viszont az első öt versenyző is fél órán belül ért célba.

A kamionoknál teljes Kamaz-siker született, az első négy helyet ők bérelték ki, a győzelmet pedig a Dmitrij Szotnyikov, Ruszlan Ahmagyejev,  Ilgiz Ahmetzjanov hármas szerezte meg.

Ezúttal a mezőnynek kivételesen nem kell egy évet várni az újboli bizonyításra, hiszen a tereprali-versenyzés történetében először írtak ki világbajnokságot, amelynek a Dakar volt az első fordulója. Aki tehát itt nem nyert, még a vb-n reménykedhet.

Nyitókép: A Nasszer al-Attijah, Matthieu Baumel páros a Toyotájával megnyerte az idei szaúd-arábiai Dakar-ralit. Red Bull Content Pool