Kedvenc ellenfele otthonába utazik labdarúgó-válogatottunk

A magyar válogatott története során azon ellenfelei közül, melyekkel három találkozónál többet játszott, csak kettőtől nem kapott gólt. Az egyik San Marino, a másik a mostani ellenfél, Albánia. Az előbbivel 5 mérkőzés, 5 győzelem a mérleg, 22-0-s gólkülönbséggel, az utóbbival szemben a gólkülönbség 19-0, hat mérkőzést követően. Viszont nem nyertük meg az összes találkozót, de így is az egyik legkellemesebb ellenfélnek mondható Albánia, történelmi távlatban.

Először 1947. augusztus 20-án egy ún. Balkán Kupa keretében találkozott a két csapat. Ez nem egy ünnepi találkozó volt, ugyanis 1947-ben már nem Szent Istvánt köszöntötték ezen a napon, és még nem a szocialista alkotmányt. Viszont kicsit botrányos mérkőzés volt, ugyanis bizonyos szabályokat nem sikerült lefektetni a torna szervezőinek. Ugyanis a második félidőben a megsérülő Zsolnai helyére Zsengellér állt be.

Úgyhogy Zsengellér leült a padra (vajon miért volt ott, ha úgysem lehetett cserélni?), Zsolnai pedig visszasántikált a pályára. Ott szenvedett a meccs végéig, ami egyébként szinte teljes sötétségben ért véget, ugyanis az illetékesek nem tudták kiszámolni, hogy mikor kellett volna kezdeni. A találkozót 3-0-ra nyerte Magyarország,

Rajta kívül a klasszikus Aranycsapatból még Zakariás és Hidegkuti játszott.

Ennek a Balkán Kupa meccsnek a visszavágójára 1948. májusában került sor Tiranában, és ez az egyetlen Albánia elleni találkozónk, ahol nem sikerült gólt szerezni. Kissé kísérleti válogatott játszott, a legismertebb focistánk Illovszky Rudolf és Kubala László volt, továbbá a már említett Zakariás, aki érdekes előzmények után lépett pályára. Néhány nappal korábban a klubcsapatával Belgiumban szerepelt, onnan 72 órás vonatozást követően ért Budapestre. Majd innen rögtön repült Tiranába, és nem sokkal a kezdés előtt érkezett meg.

A két válogatott harmadik találkozása során, 1950-ben hemzsegtek a világsztárok a magyar 11-ben. Elég csak a gólszerzőket említeni: Puskás (4), Budai (4), Kocsis (2), Palotás (2).

A gólt is szerző Puskás, Budai, Kocsis mellett már játszott az Aranycsapatból Bozsik és Grosics. Ez a hatalmas különbség a két csapat között azt eredményezte, hogy a két szövetség 64 éven keresztül nem rendezett egymás ellen barátságos találkozót.

Viszont a 2010-es, dél-afrikai vb selejtezői során összesorsolták a két válogatottat. 58 év után mérkőzött meg ismét a két csapat, és az eltelt időt leginkább az jelzi, hogy abban a stadionban rendezték a pesti mérkőzést, mely ekkor már az 1950-ben négy gólt szerző Puskás Ferenc nevét viselte. Az Erwin Koeman által összeállított csapat Torghelle Sándor és Juhász Roland góljával nyert 2-0-ra. Az akkori kezdőcsapat tagjai közül még ma is aktív Dzsudzsák Balázs, míg Huszti Szabolcs és Dárdai Pál már edző, Hajnal Tamás sportvezető.

A csoportban 9 ponttal gyűjtött többet Magyarország, mint Albánia, de így is csak negyedik lett Dánia, Portugália és Svédország előtt.

Legutóbb 2014-ben játszott hivatalos mérkőzést a két csapat, Pintér Attila irányításával.

Mivel a másodikon, a Kazahsztán elleni 3-0-án sem kapott gólt, és mivel jelenleg 36 évesen a másodosztályban véd, valószínűleg 100%-os teljesítménnyel, és kapott gól nélkül zárja szereplését a magyar válogatottban.

Ha a héten egy negatív sorozat nem szakadt meg (Anglia ellen 1962 óta nem sikerül nyerni), akkor reméljük ez a pozitív széria sem törik meg, és a magyar válogatott kapott gól nélkül nyer Albániában. Mert ez egy furcsán sorsdöntő mérkőzés: győzelem esetén nem történik semmi jó, ám vereséggel valószínűleg elköszönhet a csapat a csoportban a második helytől.

A nyitóképen: Grosics Gyula két Albánia elleni mérkőzésen nem kapott gólt. (MTI/LVB)