Mertünk nagyok lenni

Vasárnap a Hollandia-Csehország nyolcaddöntővel a negyedik, utolsó Európa-bajnoki mérkőzést is lejátsszák Budapesten, az új Puskásban, így érdemes egy pillanatra megállni és mérleget vonni: valóban szükség volt-e felhúzni Közép-Európa legmonumentálisabb arénáját?

Ha a labdarúgás szempontjából nézzük, elegendőnek bizonyulna az átadás óta eltelt másfél év meccslistáját és a főszereplők értékelését végigfutni: játszott már itt Bajnokok Ligája-csoportmérkőzést a Ferencváros olyan sztárcsapatok ellen, mint a Juventus és a Barcelona, de BL-nyolcaddöntőben a Liverpool vagy a Manchester City kétszer is pályára lépett, akárcsak a Gulácsi Péterrel és Orbán Willivel felálló RB Leipzig. A Premier League két sztármenedzsere, Jürgen Klopp és Pep Guardiola nem győzte méltatni a körülményeket, az arénát, különösen annak gyepszőnyegét. A spanyol mester egy későbbi sajtótájékoztatón saját stadionjuk játékterét kárhoztatta, szembeállítva az itteni tapasztalatokkal: „A Bajnokok Ligájában Budapesten játszottunk, a gyep hihetetlen volt, mint egy vörös szőnyeg” – mondta Guardiola. Az új Puskásról jó emlékei vannak az UEFA Szuperkupát nyert Bayern Münchennek is, míg az akkor még José Mourinho által irányított Tottenham kiütéssel győzött az Európa-ligában.

A magyar válogatott már most örökké emlékezetes találkozókat vívott a nemzet új otthonában, igaz, többnyire nézők nélkül: üres lelátók előtt harcolta ki az Európa-bajnoki szereplést Izland ellen, csoportja élén végzett a Nemzetek Ligájában, hatgólos világbajnoki selejtezőn ikszelt Lengyelországgal, majd következett a Portugália és a Franciaország elleni Eb-meccs, végre szurkolók előtt. A vb-címvédő Kékek teljesen elszoktak ettől a körítéstől: „Fantasztikus átélni, hogy a futball visszatér a stadionokba, még ha a hangzavar miatt a pályán nehezebben is kommunikáltunk, a mérkőzés végére kicsit be is rekedtem” – fogalmazott Lucas Digne, az Everton balhátvédje. Angliába viheti is a hírünket, hiszen a Háromoroszlánosok szeptember 2-án vb-selejtezőn látogatnak Budapestre.

A Puskás immár sok tucat, sőt százas nagyságrendben mérhető egyéb eseménynek is otthont adott, a nemzetközi konferenciáknak, céges rendezvényeknek csupán a koronavírus-világjárvány szabott gátat. És persze azt se bánnánk, ha jövő nyáron végre tényleg színpadra léphetne az Aerosmith.

Több alkalommal kritika érte az aréna bruttó 190 milliárdos költségét, de hogy ez sok vagy kevés, a vádak mennyire megalapozottak, ahhoz vessük össze a mostani Európa-bajnokság más létesítményeivel. A londoni Wembley mai árfolyamon egészen brutális, 486 milliárd forintnyi fontból épült meg, de a szentpétervári Kresztovszkij Stadion is 234 milliárdot kóstált. Ha lépünk egy nagyot, kicsit messzebbre tekintünk a hetek múlva kezdődő olimpia apropóján, lajstromba vehetjük a tokiói stadion mintegy 430 milliárdos árát – szintén zongorázni lehet a különbséget.

Amellett, hogy a Puskás kapcsán büszkék lehetünk a tényre, hogy azt Fürjes Balázs államtitkár, kormánybiztos irányításával magyar szakemberek tervezték és építették, tömegek megélhetését biztosította: az építkezés két és fél éve alatt összesen 15 ezer magyar embernek adott munkát. Ezt a nagy, közös teljesítményt számos nemzetközi díjjal is elismerték: az aréna elhódította a nemzetközi kreatívszakma Oscarját, a Red Dotot, besöpörte a Prix Versailles-t, a Stadium DB szakportál szavazásán Az év stadionjának választották, de első lett a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton is.

Azok is nyertek a fejlesztéssel, akik magába az épületbe be sem akarnak lépni. A városrész 107 ezer négyzetméteren újult meg, és az idén áprilisi határidőre elkészültek az új játszóterek, futókörök, szabadtéri rendezvényhelyszínek, kültéri kondipark. A park az Eb-t követően ismét vár minden korosztályt, a legkisebbektől a legidősebbekig.

A Puskás Aréna megépítése, környezetének teljes rendbetétele egy, a magyarság számára univerzális üzenetet biztosan hordoz: merjünk nagyok lenni! Ezt most, a magyar futballt is érintő nemzetközi támadássorozat közepette pláne tartsuk szem előtt.

Nyitókép: ODPictures Art Studio