Ekkor rendezhet olimpiát Magyarország – ehhez politikai konszenzusra is szükség van

„Hiszek abban, hogy lehet egyszer egy olyan nagy ügy, amelyért mindenki összefog és hasznot hoz az országnak.”

Két nem régen nyilvánosságra hozott tanulmány szerint, amelyet a British Medical Journal karácsonyi számában közöltek,az olimpikon sportolók többsége hosszabb ideig él, mint legtöbb kortársuk.
Az olimpikon sportolók többsége hosszabb ideig él, mint legtöbb kortársuk. Ugyanakkor eltérések mutatkoznak a különböző sportágak között két nem régen nyilvánosságra hozott tanulmány szerint, amelyet a British Medical Journal karácsonyi számában közöltek.
Az egyik tanulmány 15.174 férfi és női olimpiai érmes életét - és halálát - vizsgálta, aki versenyzett a nyári vagy téli játékokon 1896 óta. A kutatók hasonló születési és halálozási statisztikák gyűjtöttek nem olimpikon, de hasonló korú csoportokról ugyanabból a nemzetekből, mint a sportolók, és összehasonlították a két csoport élettartamát, különös figyelmet fordítva hány sportoló volt életben 30 évvel éremszerző teljesítménye után az azonos korú nem olimpikonokkal szemben.
Általánosságban a kutatók azt találták, hogy az olimpiai érmesek élete átlagban 2,8 évvel hosszabb, mint kortársaiké.
De voltak különbségek sportágak között is. Érmesek az állóképességi sportokban, mint a maratoni futás és a kerékpározás és a "vegyes" a sportokban, mint a krikett, a golf (korábbi olimpiai sportágak), mintegy 13 százalékkal többen voltak életben 30 évvel olimpiai sikerük után, mint a nem-olimpikon társaik közül.
Azonban a súlyemelés és a kalapácsvetés érmesei, nem voltak olyan hosszú életűek. Csak mintegy 5 százalékkal voltak többen közülük életben 30 évvel sikereik után, mint az azonos korú nem olimpikonok.
Érdekes ugyanakkor, hogy mindkét tanulmány megállapítja, hogy a mérsékelt kardiovaszkuláris intenzitással vagy nagy kardiovaszkuláris intenzitással járó sportok és az alacsony kardiovaszkuláris intenzitással járó sportok között az életkor hosszabbító hatás tekintetében nem mérhető statisztikai különbség. Vagyis a volt olimpiai kerékpárosok, evezősök, futók, krikettezők és a golfozók mind hasonlóan hosszabb élettartalmat élveztek.
De a kontaktsportokban, vagy az olyan sportokban indulók, ahol gyakoriak balesetek és ütközések lehetősége, mint a rögbi és bob relatíve rövidebb volt az élettartamuk, mint a más olimpikonoknak.
A kutatás készítői megjegyzik, hogy a különböző intenzitású sportok között nem lehet különbséget tenni és a sport esetén a „több az jobb” nem feltétlen igaz a hosszú élet tekintetében. A golf éppen annyira megfelelő a életkor hosszító, mint az evezés.
Ugyanakkor egyik tanulmány sem vizsgálta, hogy a fizikailag aktívak maradtak-e az olimpikonok az évek során. Néhány más vizsgálat arra mutat, hogy azok a sportolók, akik, a sportpályát a kanapéra cserélték nem éltek hosszabb életet, mint az emberek, akik még soha nem vettek részt versenyszerű sportban.
A kérdést természetesen befolyásolják, torzíthatják egyéb tényezők, mint például a teljesítményjavító doppingszerek – ezeknek valószínűsíthetően élethossz rövidítő hatása van. Sőt a legtöbbünknek nincs lehetősége világszínvonalú orvosokkal konzultálni betegség esetén.