Hosszabb élet az olimpikonoknak

Az olimpikon sportolók többsége hosszabb ideig él, mint legtöbb kortársuk. Ugyanakkor eltérések mutatkoznak a különböző sportágak között két nem régen nyilvánosságra hozott tanulmány szerint, amelyet a British Medical Journal karácsonyi számában közöltek.

Az egyik tanulmány 15.174 férfi és női olimpiai érmes életét - és halálát - vizsgálta, aki versenyzett a nyári vagy téli játékokon 1896 óta. A kutatók hasonló születési és halálozási statisztikák gyűjtöttek nem olimpikon, de hasonló korú csoportokról ugyanabból a nemzetekből, mint a sportolók, és összehasonlították a két csoport élettartamát, különös figyelmet fordítva hány sportoló volt életben 30 évvel éremszerző teljesítménye után az azonos korú nem olimpikonokkal szemben.

Általánosságban a kutatók azt találták, hogy az olimpiai érmesek élete átlagban 2,8 évvel hosszabb, mint kortársaiké.

De voltak különbségek sportágak között is. Érmesek az állóképességi sportokban, mint a maratoni futás és a kerékpározás és a "vegyes" a sportokban, mint a krikett, a golf (korábbi olimpiai sportágak), mintegy 13 százalékkal többen voltak életben 30 évvel olimpiai sikerük után, mint a nem-olimpikon társaik közül.

Azonban a súlyemelés és a kalapácsvetés érmesei, nem voltak olyan hosszú életűek. Csak mintegy 5 százalékkal voltak többen közülük életben 30 évvel sikereik után, mint az azonos korú nem olimpikonok.

Érdekes ugyanakkor, hogy mindkét tanulmány megállapítja, hogy a mérsékelt kardiovaszkuláris intenzitással vagy nagy kardiovaszkuláris intenzitással járó sportok és az alacsony kardiovaszkuláris intenzitással járó sportok között az életkor hosszabbító hatás tekintetében nem mérhető statisztikai különbség. Vagyis a volt olimpiai kerékpárosok, evezősök, futók, krikettezők és a golfozók mind hasonlóan hosszabb élettartalmat élveztek.

De a kontaktsportokban, vagy az olyan sportokban indulók, ahol gyakoriak balesetek és ütközések lehetősége, mint a rögbi és bob relatíve rövidebb volt az élettartamuk, mint a más olimpikonoknak.

A kutatás készítői megjegyzik, hogy a különböző intenzitású sportok között nem lehet különbséget tenni és a sport esetén a „több az jobb” nem feltétlen igaz a hosszú élet tekintetében. A golf éppen annyira megfelelő a életkor hosszító, mint az evezés.

Ugyanakkor egyik tanulmány sem vizsgálta, hogy a fizikailag aktívak maradtak-e az olimpikonok az évek során. Néhány más vizsgálat arra mutat, hogy azok a sportolók, akik, a sportpályát a kanapéra cserélték nem éltek hosszabb életet, mint az emberek, akik még soha nem vettek részt versenyszerű sportban.

A kérdést természetesen befolyásolják, torzíthatják egyéb tényezők, mint például a teljesítményjavító doppingszerek – ezeknek valószínűsíthetően élethossz rövidítő hatása van. Sőt a legtöbbünknek nincs lehetősége világszínvonalú orvosokkal konzultálni betegség esetén.