Tilo Schabert: Az államoknak és az embereknek is vannak jogaik, ezeket kell összeegyeztetni!

A normatív jog és természetjog tudományának első képviselőit idézve elmondta, hogy az ember egyik alapvető joga a szabad mozgáshoz való jog, azzal a joggal, hogy egy állam elutasíthatja azt, hogy valaki belépjen a területére – hangsúlyozta Dr. Tilo Schabert politológus, a párizsi Francois Mitterand Intézet felügyelőbizottságának tagja és az erlageni Friedrich Alexander Egyetem professor emeritusa előadásában. A professzor szerint kulcskérdés az államok és a migránsok jogairól beszélni.

Az embernek társas lényként alapvető igénye az egymás közti kommunikáció, amelynek része a mozgás, az egymással való találkozás – jegyezte meg. Francisco de Vitoria és Hugo Grotius szerint ez alapvető jog. Ez azonban nem összeegyeztethetetlen az államok szuverenitásával. Grotius szerint a migránsokkal együttérzést kell mutatni, hiszen segítenünk kell azokat, akik erre rászorulnak.

Samuel von Puffendorf és Christian Wolff úgy vélte, az államoknak joga van ahhoz, hogy meghatározzák, kit engednek be területükre és, hogy elutasítsák az erre vonatkozó kérelmet. Az államok területére történő bebocsátás tehát nem emberi jog –- ismertette.

Immanuel Kant ezt még tovább szűkítette, szerinte a migránsokkal kapcsolatos kötelezettségnek az általános vendégszeretetre kell korlátozódnia – mondta a professzor. Ez megilleti őket, de az államoknak joguk van azt mondani, hogy „most már távozz, ne maradj itt tovább” – fűzte hozzá Schabert.

Bár a két irányzat fejlődött, alapvetően ma is ezek állnak egymással szemben – jegyezte meg. Kiemelte, minden embernek laknia kell valahol, ez természetes emberi jog, de aki szabálytalanul lép be egy országba, az a befogadó állam kegyeire bízza magát.

Tilo Schabert úgy fogalmazott: „mindenkinek joga van bebocsátást kérni egy állam területére, az államnak azonban joga van megtagadni azt. Az embernek joga van, hogy bebocsátási kérelmét megvizsgálják, az államnak pedig kötelessége azt megfontolni, és megindokolni, ha elutasítja a kérelmet”.

Dr. Tilo Schabert

Tévedés a globális állam gondolata

Hangsúlyozta, a valóságos menekültek és a gazdasági migránsok megkülönböztetésének fontosságát, ami szerinte vegyes csoportok esetén nagyon nehéz, de meg kell tenni.

Az 1951 Genfi Egyezmény szerint menekültnek minősül, aki vallási, etnikai, társadalmi hovatartozása okán vagy bármilyen egyéb csoporthoz tartozása miatt, igazolhatóan üldöztetést szenved – idézte, hozzátéve, hogy az államok kötelesek az ilyen személyeket védelmükbe venni.

Az állam egy olyan entitás, amelynek tagjai bizonyos kulturális, történelmi, nyelvi, politikai vagy egyéb azonossággal rendelkeznek. Az állam egy szükségszerűen kizárólagos, „exkluzív klub”. Olyan, mint egy vadásztársaság, amelynek tagjai a vadászok, akiktől elkülönülnek a „nem vadászok” – közölte. Schabert szerint aki szeretne a klub, vagyis az állam része lenni, akkor kérhet tagságot, ha elfogadja annak szabályait.

Arisztotelész szerint az azonos poliszokban élő emberek azonos módon gondolkodnak, a társadalmi szerződés elmélete szerint a társadalmak alapja egy állampolgárai közötti, kölcsönös bizalmon alapuló szerződés. Az államot tehát egy emberek közti „egyezségként” kell elképzelni – jegyezte meg.

Hozzátette, az emberek ilyen egységekbe tömörülnek, és nehéz elképzelni, hogy mindenki egyetlen ilyen egység, egy globális állam része. Tilo Schabert szerint sokan érvelnek a globális állam alapításának gondolata mellett, de szerinte az egy téves gondolat.

Az államokat határok választjál el, és senkinek nem emberi joga, hogy ezeket átlépje, és oda menjen, ahová akar. Az államoknak joguk van saját határaik felett kontrollt gyakorolni – emelte ki Schabert.

A migrációs válság problémáira szerinte az egyik megoldás, hogy minden migráns számára világossá kell tenni a jogaikat és az államok jogait, amihez jó eszköz lehet a közösségi média. Az államok kormányainak pedig gyakorlati politikájukban egyaránt figyelembe kell vennie az állam és a migránsok jogait.

Fotók: Földházi Árpád