Mi köze a politikai végrehajtó hatalomnak a magyarság eredetéhez? Egyáltalán: tudományos kérdések eldöntéséhez?
„A kormány hamarosan dönt a Magyarságkutató Intézet létrehozásáról. (...)
Egy normális országban – bár az ország nagyjából normális, ha nem választ is magának normális hatalmat – ezt rábízzák a tudósokra. Mert mi köze a politikai végrehajtó hatalomnak a magyarság eredetéhez? Egyáltalán: tudományos kérdések eldöntéséhez? Talán meg kellene mondani a Magyar Tudományos Akadémiának: ha kell neki, csináljon magának magyarságkutatót – épülettel, költségvetéssel, asztalokkal, székekkel, számítógépekkel, hűtőszekrényekkel, kotyogókkal, telefonokkal, titkárnőkkel, étkezőkkel, gépkocsikkal.
Mondom: az Akadémiára kellene az egészet rábízni – ha már és ha még van ilyen intézmény egyáltalán. Mert ha nincs, akkor a kormány csak magára és a mamelukjaira számíthat a szintetizálásban, és az végül senkinek sem lesz jó.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Az oktatás és a tudományos kutatás mellett közéleti szerepvállalása is jelentős volt.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
Dubaj cáfolta, hogy mesterségesen kontrollálták volna az időjárást.
„Az egész romániai magyar politikát átszövi a külföldi pénz” – írta Tóta W. Árpád.
