Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Kína az idén páratlan előrelépést tett a megújuló energiaforrások terén, ami nemcsak az ország, hanem a globális energiapiac számára is mérföldkőnek számít. Áprilisban a szél- és napenergia együttesen a teljes villamosenergia-termelés huszonhat százalékát adta, ami új rekord. Ez a jelentős növekedés elsősorban a napenergia-kapacitás gyors bővülésének köszönhető.
Míg 2020 áprilisában a napenergia részesedése csupán 4,1 százalék volt, 2025 áprilisára 12,4-re emelkedett, miközben a szélenergia is 13,6 százalékos arányt ért el. A napenergia-kapacitás a 2022-es 103 gigawattról tavalyra 333-ra nőtt, míg az idei első negyedévben további 72 gigawattal bővült. Ezzel párhuzamosan a fosszilis energia termelése 3,6 százalékkal csökkent 2025 első négy hónapjában, ami az energiatermelés szerkezeti átalakulását jelzi.
A brit Carbon Brief elemzése szerint Kína tavaly 6800 milliárd jüant, vagyis körülbelül 940 milliárd dollárt invesztált tiszta energiába. Ez a magyar GDP mintegy négyszerese, amelynek több mint a fele az elektromos járművekből, az akkumulátorokból és a napenergiához kapcsolódó iparágakból származott. Ez az összeg közelíti a globális (!) fosszilis üzemanyag-befektetések 1200 milliárd dolláros értékét. A szolártermelés az idén áprilisában új csúcsot ért el 96 terawattóra villamos energiát termelve, meghaladva a tavaly augusztusi 89 terawattórás rekordot.
A megújulóenergia-szektor Kínában nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kiemelkedő szerepet tölt be. Tavaly ez az ágazat a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát tette ki, ami egyszázalékos növekedés 2023-hoz képest. Azonban a napelemek és az akkumulátorok árcsökkenése miatt a szektor GDP-hozzájárulásának az aránya 40-ről 26 százalékra esett. Az elektromosjármű-ipar vált a legnagyobb gazdasági tényezővé, 3000 milliárd jüan termeléssel és 1400 milliárdos gyári beruházással. A napenergia-ágazat 2800 milliárd jüant hozott, ebből ezermilliárd a villamosenergia-projektekből, 79 milliárd pedig a gyártásból származott. A töltő-infrastruktúra további 122 milliárdot adott ki. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a megújuló energiaforrások nemcsak fenntartható alternatívát nyújtanak, hanem jelentős gazdasági hajtóerőt is képeznek. Mindazonáltal a szél- és napenergia az időjárásfüggősége miatt komoly kihívásokat támaszt.
Az okoshálózatok, a korszerű energiatárolási rendszerek és a villamosenergia-rendszer átfogó reformja nélkülözhetetlen a stabil energiaellátás fenntartásához.
Kína tavaly 45 százalékkal növelte a napelem-telepítéseket, így a teljes beépített napenergia-kapacitás 887 gigawattot ért el, ami hatszorosa az Egyesült Államokénak.
Kína eredményei értékes tanulságokkal szolgálnak Magyarország számára, hiszen hazánkban szintén jelentős a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia aránya az áramtermelésben. A magyar energiapolitikának fel kell készülnie a megújulók integrációjának technikai kihívásaira, például az okoshálózatok és az energiatárolási rendszerek fejlesztésére. Az idén január 1-jétől a nem rezsicsökkentett, nagy fogyasztású magyar áramfelhasználóknak kötelező az idősoros elszámolás okosmérők használatával.
Ezen adatok elemzése és azoknak a hálózatfejlesztésbe való beépítése segíthet elkerülni az olyan problémákat, mint a Spanyolországban és Portugáliában nemrég tapasztalt áramkimaradások.
Kína példája bizonyítja, hogy jelentős beruházásokkal és technológiai innovációval gyors előrehaladás érhető el. Nálunk is szükség van az energia-infrastruktúra fejlesztésére, hogy a megújuló energiaforrások arányának a növelése fenntartható és stabil maradjon.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Alex Plavevski
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A tagjelöltből uniós politikai célponttá avanzsált kaukázusi állam felett továbbra is Damoklész kardjaként lebeg az orosz fenyegetés, de legalább az amerikai viszony enyhülőfélben van.
A Nyugat taktikázik, a Kelet stratégiában gondolkodik: ez a különbség új világrendet jelent, amelyben a Nyugat vesztésre áll.
Magyarországon növekedtek a külföldi beruházások, leginkább a a kínai elektromosjármű- és akkumulátorgyártó projektek miatt.
Döntöttek a védelmi kiadások mértékéről, Amerika akarata érvényesült.
Amerikai érdekekre ronthat a teheráni rezsim, és ez még csak a kezdet.
Kell kereskedni Oroszországgal és Kínával, de nekünk az EU és az Egyesült Államok a szövetségeseink.
Ismét Európa vezető hatalmaitól kunyerált fegyvereket az ukrán elnök.
Trump először azt mondta, senki nem tudja, mit fog tenni, csak ő, de adott még két hetet Teheránnak, azaz esélyt a diplomáciának. Végül néhány napon belül mégis bombázott. Szilvay Gergely írása.
