A globális kereskedelem gyengélkedése nehezíti a németek helyzetét

A német gazdaság „reményoszlopai” fokozatosan omlanak össze. Európa legnagyobb gazdaságának 2024-ben újra fel kellett volna gyorsulnia a fogyasztói bizalom és a világgazdaság fellendülése miatt. Egy évvel ezelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt jósolta, hogy az idén 1,3 százalékkal nő az ország gazdasága, sőt a kormány is úgy vélte még tavaly ősszel is, hogy ezt a bővülési ütemet el lehet érni.  

A labdarúgó-Európa-bajnokság ellenére a fogyasztói lelkesedés továbbra is stagnál. Most a gazdaság második pillére – a Németország számára oly fontos nemzetközi kereskedelem – is repedéseket mutat, az ugyanis jelenleg nem igazán akar fellendülni, épp ellenkezőleg, az EU-n kívüli országokba (más néven harmadik országokba) irányuló kivitele csökkent júniusban.  

Csökken a megrendelések száma 

Az egyhavi exportadatok nem túl meggyőzők, de a külföldi kereslet visszaesése már tavasszal megmutatkozott. Minden jel arra mutat, hogy a külkereskedelem várhatóan nem ad nagy lendületet a gazdaságnak. „A harmadik országokba irányuló kivitel visszaesése összhangban van a megrendelések lassú forgalmával” – mondta Thomas Obst, a Német Gazdaságkutató Intézet közgazdásza a német Welt portálnak. 

Ez a helyzet most a gyenge külső exportban is megmutatkozik. Júniusban éves összevetésben 6,2 százalékkal esett vissza Németország kivitele az Egyesült Államokba, a legfontosabb kereskedelmi partnerországába. A második legnagyobb partnere, Kína felé irányuló export csökkenése még nagyobb volt, éves szinten közel 10 százalékkal esett vissza. Egyetlen fontos állammal bővült az áruk iránti kereslet évről évre: Dél-Koreával. A Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az oda tartó kivitel 9,4 százalékkal nőtt. 

Az EU-n kívüli országokba irányuló export összértéke júniusban 58 milliárd euró volt, ami ugyan továbbra is magas, ám az már most nyilvánvaló, hogy ez az idén nem fogja ösztönözni a gazdasági növekedést.  

A változó világ próbára teszi a német modellt 

„A protekcionizmus erősödését és a globális gazdaság egyre töredezettebbé válását tapasztaljuk” – magyarázta Obst. Emiatt Németország mint exportáló ország egyre jobban veszít a lendületéből. 

A legfontosabb kereskedelmi partnerek egy része a saját maguk okozta problémákkal küszködik. Például 10 évvel ezelőtt az Egyesült Királyság volt a német áruk egyik legfontosabb exportcélpontja, a brexit óta azonban egyre kevesebb ilyet importált, így Németország az exportpartnerek rangsorában a nyolcadik helyre csúszott – még Lengyelország, Olaszország és Ausztria is megelőzi. 

Ennél is meglepőbb az Egyesült Államokba irányuló kivitel gyengesége. A statisztikák szerint ráadásul a gyorsan növekvő feltörekvő országok, például India és Mexikó is kevesebb árut vásárolnak Németországból, amelynek a legfontosabb exportcikkei hagyományosan a gépek, autók, autóalkatrészek és gyógyszeripari termékek.  

A Deloitte Center for Global Economics és az Oxford Economics a globális kereskedelem mintegy 2 százalékos bővülésére számít 2024-ben, míg más szakértők szerint ez az előrejelzés túl optimista. Az idei év legkedvezőtlenebb hatása a fuvardíjak meredek emelkedése volt. Például a hamburgi székhelyű Hapag-Lloyd Shipping Co. Ltd. nemrég tette közzé a 2024-es költségvetési profit-előrejelzését, amely szerint a rövid távú fuvardíjak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek. 

Ez jó a logisztikai cégeknek, de terhet jelenthet Németország teljes exportjára nézve. Tavaly októberben a Hamász megtámadta Izraelt, majd húszi támadások következtek a Vörös-tengeren, és a hajózási társaságoknak néhány útvonalukat meg kellett változtatniuk. Ez az emelkedő biztosítási díjakkal együtt növeli a tengeri kereskedelem összköltségét, ráadásul ezen tényezők összeadódnak. 

Bár a német termelői árak az energiaárak csökkenésével enyhültek, összességében Németországot továbbra is magas költségű termelési országnak tekintik.  

A vállalati fizetésképtelenség 2016 óta a legmagasabb szinten 

A KPMG elemzése szerint 2016 óta a legmagasabb a fizetésképtelenségek száma Németországban, ez a gyengülő gazdaság miatt az év első hat hónapjában csaknem 30százalékkal nőtt a vállalati fizetésképtelenségek száma az előző évhez képest. A Creditreform hitelügynökség mintegy 11 ezer cégcsődöt regisztrált. Különösen a szolgáltatási ágazat volt érintett, ahol ez az a szám elérte a 6500-at, ami közel 35 százalékos növekedés. Jelentősen emelkedett a fizetésképtelenség a kereskedelmi ágazatban (20,4 százalékkal), az építő- (27,5) és a feldolgozóiparban (21,5). A nagyobb vállalatok körében a fizetésképtelenségek száma jóval magasabb, mint a korábbi években. 

(Források: e-library; Destatis; Die Welt; Euronews)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.