Mindenki tudja a nagy titkot a nyugati katonák ukrajnai jelenlétéről

Olaf Scholzot szokatlanul kemény kritika érte Nagy-Britanniában, amióta titkos információkat fedett fel a külföldi erők ukrajnai állomásoztatásáról – jegyezte meg a Handelsblatt német üzleti napilap. A kancellár múlt hétfőn a DPA német hírügynökségnek megerősítette, hogy nem hajlandó Ukrajnának német–svéd gyártmányú Taurus nagy hatótávolságú rakétákat küldeni, amelyek a 2023 tavaszán, illetve nyarán Kijevnek szállított brit Storm Shadow és francia Scalp rakétákhoz hasonlíthatók.  

A kancellár szerint a Taurusok küldése német katonák ukrajnai jelenlétét igényelné. „Ez egy nagyon nagy hatótávolságú fegyver, és amit a britek, valamint a franciák a célzás és a támogatás tekintetében elvégeznek, azt Németország nem tudja megtenni. Nem lenne felelősségteljes, ha mi is részt vennénk ebben.” Ahhoz, hogy a Bundeswehr katonáit Ukrajnába vezényeljék, a Bundestag felhatalmazására lenne szükség. „Amit más országok tesznek, amelyeknek eltérő hagyományaik és alkotmányos intézményeik vannak, azt mi nem tudjuk ugyanilyen mértékben megtenni” – tette hozzá a kancellár. 

Londonban érezhető volt a düh 

„Scholz most a britek haragját vonja a fejére” – összegezte a kijelentés súlyát a Handelsblatt. „A Storm Shadow rakéták ukrajnai használata az ukrán fegyveres erők ügye” – mondta a brit hadsereg szóvivője a The Telegraphnak. Míg Londonban érezhető volt a düh, addig Párizs sokkal megfontoltabban reagált a német kancellár megjegyzéseire – számolt be a Politico, amely felidézte a Macron február 26-i megjegyzései által kiváltott felháborodási hullámot. A francia elnök utalt arra, hogy az Ukrajnával baráti viszonyt ápoló országok csapatai nem hivatalosan már ott vannak. 

Nyílt titok

A francia elnök és a német kancellár megjegyzései csak akaratlan elszólásnak tekinthetők? Vagy szándékosan elejtett mondatok voltak azért, hogy kilendítsék Európát az Oroszországgal szembeni óvatos tartózkodásából? A külföldi csapatok ukrajnai jelenléte ugyanis nyílt titok katonai körökben – írta a brit The Guardian. „Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország aktív különleges erőket tart fenn Ukrajnában, elsősorban hírszerzési és kiképzési feladatokra, emellett segítséget nyújtanak a kibervédelemben is. Katonai tanácsadók és civil vállalkozók szintén jelen vannak, igaz, kis számban, hogy kísérjék a Nyugat által szállított fegyverrendszerek használatát. A jelenlétük még inkább nélkülözhetetlen lesz, amint az F-16-os vadászgépeket végre leszállítják Ukrajnának” – szögezte le a brit lap. 

– jelezte a Financial Timesnak egy magas rangú európai védelmi tisztviselő, aki szerint Macron megjegyzései arra irányultak, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra. A brit miniszterelnök, Rishi Sunak a sajtónak nyilatkozva elismerte, hogy „kis létszámú személyzet tartózkodik a kelet-európai országban, hogy támogassa az ukrán hadsereget, különösen az orvosi kiképzés terén”. 

Bizalmas dokumentumok 

– írta a The Washington Post, rámutatva, hogy a Discord üzenetküldő platformon 2023 áprilisában terjesztett, nem ellenőrzött és meg nem erősített bizalmas dokumentumok különleges erők és katonai tanácsadók ukrajnai jelenlétére utalnak Nagy-Britanniából (50 fő), Lettországból (17), Franciaországból (15), az Egyesült Államokból (14) és Hollandiából (1). Bármekkora is a jelenlétük, tény, hogy már most is sok külföldi katona van ott mindkét oldalon. Ám ezek a harcosok, akiknek az ott tartózkodása ismert és széles körben dokumentált, nem tartoznak a reguláris hadseregekhez.  

A német Handelsblatt így folytatta e téma taglalását: „Egyértelmű, hogy a bevetett személyzet nem hajt végre harci cselekményeket. Ám állítólag a britek még a irkálórakéták célpontjainak kiválasztásában is részt vesznek – nyilvánvalóan elővigyázatosságból, hogy ez ne vezessen véletlen eszkalációhoz. Például abban, hogy Ukrajna nem céloz meg rendkívül érzékeny célpontokat – ezek között vannak az orosz kormány magas rangú tagjai vagy a nukleáris erők parancsnoki központjai.”  

Fellebbenő fátyol 

A nyugati szövetségesek továbbra is mélyen megosztottak ebben a kényes kérdésben. Macron az Élysée-ben elmondott felszólalásában egyértelműen fellebbentette a fátylat a különböző nyugati szolgálatok szakembereinek tényleges jelenlétéről ukrán földön.   

A konfliktus kezdete óta a nyugati hírszerző szolgálatok szférájába tartozó számos, gyakran katonai státuszú állami szereplők ukrajnai jövés-menése a háború lebonyolításának szerves részét képezi, legyen szó titkos diplomáciai személyzetről, az ukrán parancsnokságokba beépített tanácsadókról vagy mindenféle különleges erőkről. „Ezeknek a szolgálatoknak az akciói természetüknél fogva titkosak” – mutatott rá Vincent Crouzet, a Külső Biztonsági Főigazgatóság (DGSE) egykori munkatársa.  

Most azonban megkezdődött a vita arról, amit egyesek eddig is nyílt titoknak tartottak, és talán ez is volt Macron célja, hogy közbeszéd tárgyává tegye a katonai jelenlétet.  

– idézett a Le Monde francia újság egy ukrán diplomáciai forrást, aki örül annak, hogy a szövetséges katonai jelenlét megerősítése hazájában december óta a levegőben van.  

„Ha vannak fegyverszállítások, akkor ott kell lenniük azoknak is, akik tájékoztatást adnak arról, hogy a helyszínen hogyan kell használni a felszerelést” – tette hozzá. 

A francia oldalon csak hallgatólagosan fogadják el a DGSE ügynökeinek ukrajnai jelenlétét, akik közül néhányan a válságövezetekben végzett műveletekre szakosodott szolgálatoktól érkeznek. De a háború kezdete óta sem a számokról, sem a küldetésekről nem volt semmilyen nyilvános közlés: még ha közülük néhányan oda is vesznek, halálukat örökké csend fogja övezni. 

A CIA tizenkét bázist hozott létre Ukrajnában 

A The Washington Post továbbá azt írta, hogy a CIA „finanszírozta és részben fel is szerelte az Ukrajnában található kémbázisok kiterjedt hálózatát, ami segít Kijevnek az orosz csapatmozgások nyomon követésében és az ellenséges katonai eszközök célba vételében”. 

Az amerikaiak a maguk részéről néhány napja hivatalosan elhatárolódtak Macron nyilatkozatától, február végén azonban a The New York Times egy hosszas elemzést tett közzé, amely tizenkét titkos CIA-bázis létezését tárta fel az orosz–ukrán határ mentén. Ennek a bázishálózatnak az építése 2014-ben kezdődött – írta az amerikai napilap. Ezeket a létesítményeket az ukrajnai orosz invázió feltartóztatására szánták. Most viszont arra használják, hogy segítsék az ukránokat kommandós és titkos műveleteik megszervezésében és végrehajtásában anélkül, hogy a The New York Times akár egyetlen szóval is említette volna az amerikai állampolgárok jelenlétét a bázisokon. 

A franciák főleg kiképzést szeretnének nyújtani 

A Le Monde szerint azonban a francia gondolkodás középpontjában az az elképzelés áll, hogy engedélyezzék ezeknek a katonai kiképzőknek az ukrán határ átlépését, esetleg más hagyományos egységekkel együtt. Ezt a lehetőséget nagyon óvatosnak, a csapatok tömeges bevetésétől távol állónak mutatják be, és mindenekelőtt olyan eszköznek tekintik, amely „stratégiai dilemmát” jelent Oroszország számára.  

A kiképzés, amelyet a franciák az ukránoknak szeretnének nyújtani, elsősorban a földi légvédelemre vonatkozik: az oroszok által különösen célzottan támadott létesítményekre. A francia vagy más nemzetiségű katonák jelenléte potenciálisan biztonságossá tenné Ukrajna egyes területeit és korlátozná Moszkva jelenleg korlátlan célpontválasztását. Ez a képesség szintén alapvető fontosságúnak bizonyulna az amerikai gyártmányú F-16-osok ukrajnai érkezésének biztosításához. 

Macron szókimondó megnyilvánulása a nyugati csapatok ukrajnai jelenlétéről jogos kérdést vetett fel. Ahhoz azonban, hogy valóban segíteni lehessen Kijevnek, mindenekelőtt egy közös európai stratégiát kellene meghatározni, sokkal nagyobb diszkrécióval – kommentálta a Handelsblatt német napilap.  

Bár a valóságban egy ilyen kijelentés a politikai-katonai közhelyekkel határos, a francia elnök ennek kimondásával nyíltan és szándékosan szembehelyezkedett Joe Bidennel és Olaf Scholzcal, akik a határt a konfliktusban való közvetlen részvétel előtt húzták meg. A két vezető kész mindent megtenni azért, hogy Ukrajna védelme ne fajuljon a NATO és az atomfegyverekkel is ellátott Oroszország közötti háborúvá, ami nagy valószínűséggel egy újabb világégéshez vezetne.

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Shutterstock

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.