Kedvező esetben kismértékben, 3 százalék fölött nőhet 2024-ben a magyar GDP, ha javulnak a német gazdaság kilátásai és nem következik be újabb kedvezőtlen fordulat a külső környezetben, mint amilyen a koronavírus-járvány, az ellátási nehézségek vagy az orosz–ukrán háború volt – véli a Makronóm Intézet elemzője a friss KSH-adatokat értékelve.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A második becslésben a KSH némiképp felfelé korrigálta az első előrejelzés adatait. A változtatás a negyedéves alapú indexet nem érintette, azonban az éves bővülés kismértékben magasabb lett, 0,5 százalék, ennek köszönhetően a 2023-as évi gazdasági visszaesés is kismértékben alacsonyabb, 0,7 százalék volt, mint azt a statisztikai hivatal az első becslésben közölte. Az ilyen jellegű korrekciók teljes mértékben megszokottak, még ha az elmúlt években ritkábban is változott a fő adat az első és a második prognózis között. Ezzel együtt is a negyedik negyedéves teljesítmény rosszabbul alakult, mint az elemzői – egyébként meglehetősen optimista – várakozások.
A magyar gazdaság teljesítménye így a negyedik negyedévben összességében megfelelt az uniós átlagnak, az előzetes adatok alapján negyedéves bázison 6 tagország is visszaesést könyvelhetett el, miközben az éves ütem 10 tagállamban is kedvezőtlenebb volt, mint hazánkban.
Felhasználási oldalról a fogyasztás a negyedik negyedévben már kedvezőbb képet mutatott, a háztartások tényleges fogyasztási kiadásai negyedéves alapon egy százalékkal nőttek, ami a reálbérek emelkedésének tudható be. De kedvezően alakultak a beruházások is, a bruttó állóeszköz-felhalmozás szintén egyszázalékos emelkedést mutatott az előző negyedévhez képest, amelyben a jegybanki kamatcsökkentések és az év végén élénkülő hitelezés szerepét kell kiemelni.
A két terület emelkedését ugyanakkor ellensúlyozta a közösségi fogyasztás visszaesése és a készletváltozás. Az export jelentősen, 2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez viszonyítva, elsősorban a termékek kivitelében, amelyben
a német gazdaság mint legfontosabb felvevőpiacunk nehézségei játszottak szerepet – itt a nettó exportra gyakorolt hatást enyhítette, hogy az import is visszaesett.
A negyedik negyedévben az éves adatokban is azt láthatjuk, hogy a fogyasztás már emelkedett, és ez az exportnál jobban visszaeső importtal kiegészülve ellensúlyozni tudta a beruházások negatív teljesítményét.
Termelési oldalról nézve is azt láthatjuk, hogy az ipar és az építőipar teljesítménye a negyedik negyedévben negyedéves bázison csökkent, 1,9, illetve 1,6 százalékkal. Ebben a kedvezőtlen külső környezet iparra gyakorolt hatása, a gazdasági bizonytalanság, illetőleg a továbbra is magas kamatkörnyezet miatt elmaradó beruházások játszottak szerepet. Ezt viszont
a mezőgazdasági teljesítmény 4,2 százalékos növekedése és a szolgáltatások 1,5 százalékos bővülése ellensúlyozni tudta negyedéves bázison.
Utóbbi ágazatok tehát profitálni tudtak a fogyasztás bővüléséből az év utolsó 3 hónapjában. Az éves adatok felhasználási oldalról is azt mutatják, hogy az ipar és az építőipar nagyobb, 5 százalékot meghaladó csökkenését a mezőgazdaság alacsony bázis miatti kiugró teljesítménye, valamint a szolgáltatások kisebb mértékű visszaesése ellensúlyozni tudta.
A gazdaság az idei év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet. Kedvező esetben kismértékben afölött, amennyiben javulnak a német gazdaság kilátásai, és nem következik be újabb kedvezőtlen fordulat a külső környezetben, mint amilyen az elmúlt években a koronavírus-járvány, az ellátási nehézségek vagy az orosz–ukrán háború volt.
A kedvezőbb külső környezet az exporton keresztül a hazai ipari termelésnek is lökést adna, és ez amellett, hogy a tovagyűrűző hatások révén más ágazatok tevékenységére is kihat, javítaná a vállalatok beruházási hajlandóságát is.
A gazdasági kilátások javulása emellett segítené az óvatossági motívum oldódását is, ezen a téren a reálbérek érdemi emelkedése a lassuló infláció nyomán jövedelmi oldalról már mérsékli a bizonytalanságot. Fontos, hogy a gazdasági szereplők előre tekintve is kedvezőbbnek lássák saját maguk és a gazdaság helyzetét, ami így a háztartások oldalán fogyasztásra, míg a vállalatok esetén beruházásra, bővítésre ösztönözne.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet.
Nem, a GDP-ből képzett fogyasztási mutató NEM a szegénységet méri! Szalai Piroska elemzése.
Örülhetnek a családok és a vállalkozások egyaránt.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
