Akár 3 százalék felett is bővülhet idén a GDP

2024. március 05. 11:08

Kedvező esetben kismértékben, 3 százalék fölött nőhet 2024-ben a magyar GDP, ha javulnak a német gazdaság kilátásai és nem következik be újabb kedvezőtlen fordulat a külső környezetben, mint amilyen a koronavírus-járvány, az ellátási nehézségek vagy az orosz–ukrán háború volt – véli a Makronóm Intézet elemzője a friss KSH-adatokat értékelve.

2024. március 05. 11:08

Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

A második becslésben a KSH némiképp felfelé korrigálta az első előrejelzés adatait. A változtatás a negyedéves alapú indexet nem érintette, azonban az éves bővülés kismértékben magasabb lett, 0,5 százalék, ennek köszönhetően a 2023-as évi gazdasági visszaesés is kismértékben alacsonyabb, 0,7 százalék volt, mint azt a statisztikai hivatal az első becslésben közölte. Az ilyen jellegű korrekciók teljes mértékben megszokottak, még ha az elmúlt években ritkábban is változott a fő adat az első és a második prognózis között. Ezzel együtt is a negyedik negyedéves teljesítmény rosszabbul alakult, mint az elemzői – egyébként meglehetősen optimista – várakozások. 

Hoztuk az EU-s átlagot, javult a fogyasztás, nőttek a beruházások 

A magyar gazdaság teljesítménye így a negyedik negyedévben összességében megfelelt az uniós átlagnak, az előzetes adatok alapján negyedéves bázison 6 tagország is visszaesést könyvelhetett el, miközben az éves ütem 10 tagállamban is kedvezőtlenebb volt, mint hazánkban. 

Felhasználási oldalról a fogyasztás a negyedik negyedévben már kedvezőbb képet mutatott, a háztartások tényleges fogyasztási kiadásai negyedéves alapon egy százalékkal nőttek, ami a reálbérek emelkedésének tudható be. De kedvezően alakultak a beruházások is, a bruttó állóeszköz-felhalmozás szintén egyszázalékos emelkedést mutatott az előző negyedévhez képest, amelyben a jegybanki kamatcsökkentések és az év végén élénkülő hitelezés szerepét kell kiemelni.  

A két terület emelkedését ugyanakkor ellensúlyozta a közösségi fogyasztás visszaesése és a készletváltozás. Az export jelentősen, 2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez viszonyítva, elsősorban a termékek kivitelében, amelyben 

a német gazdaság mint legfontosabb felvevőpiacunk nehézségei játszottak szerepet – itt a nettó exportra gyakorolt hatást enyhítette, hogy az import is visszaesett.  

A negyedik negyedévben az éves adatokban is azt láthatjuk, hogy a fogyasztás már emelkedett, és ez az exportnál jobban visszaeső importtal kiegészülve ellensúlyozni tudta a beruházások negatív teljesítményét. 

Termelési oldalról nézve is azt láthatjuk, hogy az ipar és az építőipar teljesítménye a negyedik negyedévben negyedéves bázison csökkent, 1,9, illetve 1,6 százalékkal. Ebben a kedvezőtlen külső környezet iparra gyakorolt hatása, a gazdasági bizonytalanság, illetőleg a továbbra is magas kamatkörnyezet miatt elmaradó beruházások játszottak szerepet. Ezt viszont  

a mezőgazdasági teljesítmény 4,2 százalékos növekedése és a szolgáltatások 1,5 százalékos bővülése ellensúlyozni tudta negyedéves bázison.  

Utóbbi ágazatok tehát profitálni tudtak a fogyasztás bővüléséből az év utolsó 3 hónapjában. Az éves adatok felhasználási oldalról is azt mutatják, hogy az ipar és az építőipar nagyobb, 5 százalékot meghaladó csökkenését a mezőgazdaság alacsony bázis miatti kiugró teljesítménye, valamint a szolgáltatások kisebb mértékű visszaesése ellensúlyozni tudta. 

Idén akár 3 százalék felett is lehet a növekedés 

A gazdaság az idei év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet. Kedvező esetben kismértékben afölött, amennyiben javulnak a német gazdaság kilátásai, és nem következik be újabb kedvezőtlen fordulat a külső környezetben, mint amilyen az elmúlt években a koronavírus-járvány, az ellátási nehézségek vagy az orosz–ukrán háború volt.  

A kedvezőbb külső környezet az exporton keresztül a hazai ipari termelésnek is lökést adna, és ez amellett, hogy a tovagyűrűző hatások révén más ágazatok tevékenységére is kihat, javítaná a vállalatok beruházási hajlandóságát is.  

A gazdasági kilátások javulása emellett segítené az óvatossági motívum oldódását is, ezen a téren a reálbérek érdemi emelkedése a lassuló infláció nyomán jövedelmi oldalról már mérsékli a bizonytalanságot. Fontos, hogy a gazdasági szereplők előre tekintve is kedvezőbbnek lássák saját maguk és a gazdaság helyzetét, ami így a háztartások oldalán fogyasztásra, míg a vállalatok esetén beruházásra, bővítésre ösztönözne.

Kapcsolódó:

 Címlapfotó: Shutterstock

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.  

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kissb56
2024. március 05. 19:17
Vergődnek még a pedo dollár-baloldali birkák. De már nem sokáig. 🤣
Turius
2024. március 05. 18:21
Századjára is: Az állami költés része a GDP-nek. Ha az állam nagyobb GDP-t akar, egyszerűen költekezik hitelből. A GDP költés. Lehetetlen jólétbe költeni magad. A GDP-ből ki kell vonni az inflációt, az államkassza hiányt, és csak akkor ér valamit. Úgy pedig siralmas.
kokrowatz-0
2024. március 05. 18:03
saját időgépem is lehet az idén "akár".
Zsolakomarom
2024. március 05. 17:35
tavaly ilyenkor akar 1.5 % volt a nota, abbol lett minusz 0,7 szoval igy kell matekozni...akar 3%, miert nem akar 13? valasztasi ev van, nagyot kell hazudni lenyeg, hogy tovabbra is messze a roman alatt lesz, meg a bulgar alatt
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!