Habár a tervezettnél mérsékeltebb kamatcsökkentést jelentett be a nemzeti bank, aggodalomra nincs ok, mert már a 75 bázispontos mérséklés is segíthet a jegybanki hitelezés beindításában. A vártnál kisebb mértékű beavatkozás oka az árfolyam gyengülése, ugyanakkor az infláció kedvezően alakult.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
Meglepetést okozott a jegybank a csupán 75 bázispontos kamatcsökkentéssel. Virág Barnabás alelnök egy bécsi konferencián már felvázolta a kamatcsökkentés ütemének a gyorsítását az év elején és a januári 100 bázispontos kamatmérséklést, azonban végül a Monetáris Tanács ezzel szemben az elmúlt hónapokban megszokott 75 bázispontos lépés mellett döntött.
A korábban felvázolt kamatpályától való eltérés mögött a forint elmúlt két hétben történő gyengülése húzódhatott meg.
A hazai fizetőeszköz értékvesztésében jelentős szerepet játszott az uniós forrásokkal kapcsolatos és az Ukrajnának szánt támogatással kapcsolatos brüsszeli politikai üzenetek, amelynek eredményeként a forint árfolyama az euróval szemben a tavaly szeptember végi szintjére gyengült.
Ilyen piaci környezetben a Monetáris Tanács feltehetően inkább az óvatosság mellett döntött, de az izraeli konfliktus utóbbi időszakban történő kiéleződése is kedvezőtlen piaci környezetet teremtett.
2023 decemberében 5,5 százalékra lassult, ami januárban az előző évinél kisebb év eleji átárazások miatt még tovább, 4 százalék közelébe eshetett.
Várakozásaink szerint a következő hónapokban is tovább folytatódhat a jegybanki kamatcsökkentés.
Annak ütemét ugyanakkor az inflációs folyamatok mellett hazánk kockázati megítélése, azon belül is az uniós források helyzete, valamint a pénzpiaci hangulat határozhatja meg.
Az infláció lassulásának és a jegybanki célhoz való visszatérésének a feltétele, hogy az árfolyam viszonylag stabil maradjon, és az energiaárak se szabaduljanak el, ezt pedig a jegybank csak kiszámítható monetáris politikával tudja biztosítani. Kiemelendő viszont, hogy a 75 bázispontos lépés – bár kevesebb a vártnál –
továbbra is érdemi monetáris lazítást jelent, amely segíti a hitelkamatok további mérséklődését és így a hitelezés beindulását.
Ez utóbbit támogatja a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség megállapodása az új vállalati forintkölcsönök önkéntes kamatcsökkentéséről, ami február elsejétől 3 hónapon keresztül lesz érvényben. Előrejelzésünk szerint az év végéig az alapkamat 6 százalék alá mérséklődhet.
A délutáni kereskedésben a döntés hatására érdemben erősödött is a forint. A napközben jellemző 389-390 forintos sáv helyett 16 óra után már 387 forint alá erősödött a forint-euró kurzus.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az elmúlt másfél évtizedben elért fehérítési törekvések gyakorlatilag rögtön lenullázódnának a Tisza kiszivárgott tervével. A magasabb szja csak minimálisan hozna nagyobb bevételt, ilyen mértékű sarcnál durván beindulna a feketézés.
Öltözéke buktatta le a csalót.
A minimálbért keresők körében, ha most szimpatikusnak is tűnhet a magasabb keresetűek adóztatása, nem árt belegondolniuk, hogy alig pár év múlva már ők is fizethetik az emelt Tisza-adót. A minimálbéresek terhei is drasztikusan emelkedhetnek.
Már az egyszeri gyári munkás is több tízezer forintnyi bevételtől esne el, az édesanyák pedig búcsút mondhatnának az épp frissen megkapott adómentességüknek. A Tisza megszorítása széles társadalmi rétegeken csapódna le.
Ezúttal sem változtatott az alapkamat mértékén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így tavaly szeptember óta változatlan és egyelőre így is marad.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. felméréséből az is kiderült, hogy a vállalatok gazdasági közérzete is erősödött.
Bárhol játszik, világklasszis.
Kiszámoltuk, mennyit hozhat a költségvetésbe a Magyar Péter által bejelentett vagyonadó.
