Kína malmára hajtják a vizet az EU-s és amerikai szabályozások – legalábbis egy darabig

A közhiedelem szerint, ha egy kínai technológiai cég generatív mesterséges intelligenciát akar bevezetni vagy fejleszteni, akkor a szigorú kormányzati ellenőrzés miatt gyakran akadályokba ütközik. Az ázsiai országról azonban érdemes tudni, hogy valójában jelentősen támogatja az iparágat. 

Kína már most is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet a mesterséges intelligencia területén, hiszen megvannak a fejlődéshez szükséges eszközei, illetve elegendő ambíciója van, így képes kellően támogatni a hazai innovációt. Az MI mellett például a kvantumtechnológiába is nagy összegeket fektet be a kelet-ázsiai ország, ami áttörést hozhat az érzékelés, a kommunikáció és a számítástechnika területén. Kína a kvantumkommunikációban is globális vezető szerepet tölt be.  

Bár az ottani kibertér-felügyelet (CAC) által közzétett, a mesterséges intelligenciára vonatkozó előzetes jogszabálytervezet tartalmazott néhány nehezen betartható szabályt – például hogy a mesterségesintelligencia-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a képzési adatok és a modellek eredményei „a valóságnak megfelelők és pontosak” legyenek, és mindössze három hónapot adott a cégeknek arra, hogy kijavítsák a tiltott tartalmakat előállító modelleket –, 

Az augusztus 15-én hatályba lépett végleges MI-törvény szerint az ideiglenesben szereplő szabályok csak a nyilvánosság számára elérhető generatív mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkoznak. 

Bár a szabályozó hatóságok jóváhagyásának a megszerzése többletköltségekkel és egyéb nehézségekkel jár, a kínai techóriásokat ez nem ijeszti el a fejlesztéstől. A Project Syndicate szerint azt sincs okunk feltételezni, hogy a CAC felesleges akadályokat akarna gördíteni az MI-vállalatok elé: alig két héttel az ideiglenes intézkedések hatálybalépése után a hivatal nyolc vállalatnak, köztük a Baidunak és a SenseTime-nak is zöld utat adott chatbotjaik elindításához. 

Kínának most jól áll a szénája, de így marad hosszú távon is? 

Az Európai Unióban a tavaly hatályba lépett digitális szolgáltatásokról szóló törvény átláthatósági és átvilágítási kötelezettséget ró a nagy online platformokra, és súlyos büntetéseket szab ki a jogsértőkre. Az általános adatvédelmi rendelet – a világ legszigorúbb adatvédelmi és biztonsági törvénye – szintén akadályokat gördíthet a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek elé – véli Angela Huyue Zhang, a Project Syndicate elemzője. 

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye, amelyet várhatóan 2023 végére véglegesítenek, valószínűleg számos kötelezettséggel terheli majd a cégeket. Az Európai Parlament által támogatott legutóbbi tervezet például megkövetelné a vállalatoktól, hogy hozzák nyilvánosságra a modellek képzéséhez felhasznált szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat. 

Az USA szintén átláthatóságot kér a vállalatoktól a mesterséges intelligenciára vonatkozó rendeletében, amely szerint az amerikai nemzetbiztonságra, gazdaságra vagy közegészségügyre kockázatot jelentő mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztői kötelesek megosztani a biztonsági tesztek eredményeit a kormánnyal, mielőtt azokat a nyilvánosság elé tárják. 

A kínai cégek ezzel szemben valószínűleg arra számíthatnak, hogy mind a szabályozó hatóságok, mind a bíróságok – a kormány hivatalos utasításait követve – elnézők lesznek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogsértések esetén – véli Angela Huyue Zhang. 

Bár Kína kezdetben előnyt szerezhet a stratégiájával, ha a kormány nem védi meg az ottani polgárok jogait, az hosszú távon kedvezőtlenül hathat a termelékenységre és a növekedésre, hiszen a nagy technológiai cégek felelősségre vonás nélkül tovább erősíthetik domináns piaci pozíciójukat, és végső soron megfojthatják az innovációt. 

Nyitókép: Shutterstock