A közhiedelemmel ellentétben Kína nagymértékben támogatja a generatív mesterséges intelligenciát és az azt fejlesztő vállalatokat. Az EU-s szabályokhoz képest az ottani sokkal kevésbé terheli a techcégeket, így a kínai mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok akár versenyelőnybe is kerülhetnek amerikai és európai társaikkal szemben.
A közhiedelem szerint, ha egy kínai technológiai cég generatív mesterséges intelligenciát akar bevezetni vagy fejleszteni, akkor a szigorú kormányzati ellenőrzés miatt gyakran akadályokba ütközik. Az ázsiai országról azonban érdemes tudni, hogy valójában jelentősen támogatja az iparágat.
Kína már most is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet a mesterséges intelligencia területén, hiszen megvannak a fejlődéshez szükséges eszközei, illetve elegendő ambíciója van, így képes kellően támogatni a hazai innovációt. Az MI mellett például a kvantumtechnológiába is nagy összegeket fektet be a kelet-ázsiai ország, ami áttörést hozhat az érzékelés, a kommunikáció és a számítástechnika területén. Kína a kvantumkommunikációban is globális vezető szerepet tölt be.
Bár az ottani kibertér-felügyelet (CAC) által közzétett, a mesterséges intelligenciára vonatkozó előzetes jogszabálytervezet tartalmazott néhány nehezen betartható szabályt – például hogy a mesterségesintelligencia-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a képzési adatok és a modellek eredményei „a valóságnak megfelelők és pontosak” legyenek, és mindössze három hónapot adott a cégeknek arra, hogy kijavítsák a tiltott tartalmakat előállító modelleket –,
ezeket azonban a végleges jogszabályban jelentősen felhígították.
Az augusztus 15-én hatályba lépett végleges MI-törvény szerint az ideiglenesben szereplő szabályok csak a nyilvánosság számára elérhető generatív mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkoznak.
Bár a szabályozó hatóságok jóváhagyásának a megszerzése többletköltségekkel és egyéb nehézségekkel jár, a kínai techóriásokat ez nem ijeszti el a fejlesztéstől. A Project Syndicate szerint azt sincs okunk feltételezni, hogy a CAC felesleges akadályokat akarna gördíteni az MI-vállalatok elé: alig két héttel az ideiglenes intézkedések hatálybalépése után a hivatal nyolc vállalatnak, köztük a Baidunak és a SenseTime-nak is zöld utat adott chatbotjaik elindításához.
Az Európai Unióban a tavaly hatályba lépett digitális szolgáltatásokról szóló törvény átláthatósági és átvilágítási kötelezettséget ró a nagy online platformokra, és súlyos büntetéseket szab ki a jogsértőkre. Az általános adatvédelmi rendelet – a világ legszigorúbb adatvédelmi és biztonsági törvénye – szintén akadályokat gördíthet a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek elé – véli Angela Huyue Zhang, a Project Syndicate elemzője.
A ChatGPT megalkotóját, az OpenAI-t már most is vizsgálják Franciaországban, Írországban, Olaszországban, Lengyelországban és Spanyolországban a GDPR rendelkezéseinek állítólagos megsértése miatt, az olaszok pedig egyenesen betiltották.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye, amelyet várhatóan 2023 végére véglegesítenek, valószínűleg számos kötelezettséggel terheli majd a cégeket. Az Európai Parlament által támogatott legutóbbi tervezet például megkövetelné a vállalatoktól, hogy hozzák nyilvánosságra a modellek képzéséhez felhasznált szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat.
Az USA szintén átláthatóságot kér a vállalatoktól a mesterséges intelligenciára vonatkozó rendeletében, amely szerint az amerikai nemzetbiztonságra, gazdaságra vagy közegészségügyre kockázatot jelentő mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztői kötelesek megosztani a biztonsági tesztek eredményeit a kormánnyal, mielőtt azokat a nyilvánosság elé tárják.
A kínai cégek ezzel szemben valószínűleg arra számíthatnak, hogy mind a szabályozó hatóságok, mind a bíróságok – a kormány hivatalos utasításait követve – elnézők lesznek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogsértések esetén – véli Angela Huyue Zhang.
Tehát valójában két különböző stratégiát folytat Kína és az EU–USA páros: az ázsiai ország hagyja szinte szabadon fejlődni a technológiát és igyekszik nem megfojtani szabályokkal, az unió és az Egyesült Államok viszont nagyobb hangsúlyt fektet a biztonságra, amivel valamelyest lassítja a fejlődést.
Bár Kína kezdetben előnyt szerezhet a stratégiájával, ha a kormány nem védi meg az ottani polgárok jogait, az hosszú távon kedvezőtlenül hathat a termelékenységre és a növekedésre, hiszen a nagy technológiai cégek felelősségre vonás nélkül tovább erősíthetik domináns piaci pozíciójukat, és végső soron megfojthatják az innovációt.
Nyitókép: Shutterstock
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hatezerről húszezerre kívánják emelni a tartalékosok létszámát.
Mai csoportunk úgy érzi, ha mások jobban élnek, az neki is járna. És ha nem kapja meg, arról csakis a kormány tehet.
A külföldről finanszírozott portál világképében a nemzetközi tőke a minden, a nemzeti kormányok pedig csak zavaró tényezők.
Bár nem vagyunk készen, sok teendő van még, az egészségügyben jó pár területen léptünk előre akkorákat, hogy azt lehet mérföldkőnek tekinteni – mondja Takács Péter. Mi a terve egyéni képviselőként? Mi a gondja a Tisza Párt egészségügyi programjával? Mikor folytatódhat a béremelés? Interjú az egészségügyért felelős államtitkárral.
A hatvani-beszéd Orbántól egyértelművé teszi immár mindenkinek, hogy mit akar a Fidesz és a kormány a cigányoktól, de megfordítja az egy hete zajló farizeus értetlenkedést is.
Kiderült, 2025 végén rekordméretű – 1,57 milliárd dolláros – hiányuk volt.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Nem kapkodnak a ötkarikás jegyek után Milánóban, akciózni kényszerülnek a szervezők, ráadásul egy súlyos baleset is borzolta a kedélyeket a megnyitó előtt. Íme, a téli olimpia magyar indulói!
