A fejlett országokban évek óta kevesebb gyermeket szülnek a nők, mint korábban. Az orvosi technológia azonban fejlődik, ezzel az átlagéletkor is emelkedik. Így hát egyre több idősre egyre kevesebb munkaképes fiatal jut. A jelenkori technológia vajon helyettesítheti a társadalmakból „hiányzó” fiatalok egy részét?
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Sok fejlett országban a nők már évek óta nem szülnek annyi gyermeket, hogy a népességszámot legalább szinten tartsák, nemhogy növeljék. Viszonyításképp, a népesség fenntartásához körülbelül 2,1 gyermeket kellene világra hozniuk. Az elmúlt néhány év adatai alapján azonban az Egyesült Államok termékenységi rátája 1,7, az Európai Unióé 1,5, Japáné 1,3, Kínáé 1,1, Dél-Koreáé pedig 0,8. A kevésbé fejlett országok még általában 2,1 felett vannak, ám az ő termékenységi rátájuk is csökken.
E csökkenő termékenységi arányszámok csak idővel jelennek meg a népesedési statisztikákban. Spanyolországban például ez a ráta 1981 körül esett 2,1 alá, és jelenleg 1,2; a népesség száma viszont csupán 2012 körül kezdett csökkeni, és Spanyolország demográfiai egyenlege azóta nagyjából változatlan, amihez jelentősen hozzájárult a bevándorlás. Az ott megfigyelhető hosszú távú tendencia jól mutatja a fejlett gazdaságokban zajló folyamatokat.
Az Egyesült Államok más országokhoz képest jobb helyzetben van. A termékenységi ráta 2009-ben 2,1 alá esett, és azóta is csökken, 2023 végére már elérve az 1,66-ot. Ám a Kongresszusi Költségvetési Hivatal előrejelzése szerint a bevándorlás elég lesz a hiány pótlására ahhoz, hogy a népesség 2053-ig növekedjen, bár a korábbinál alacsonyabb ütemben. A becslések szerint 2053-ban az USA-ban 373 millióan élnek majd, szemben a 2023-as 336 millióval. Ez egy csekély, 0,3 százalékos növekedés az 1988 és 2022 közötti 0,8 százalékhoz képest.
Az éghajlathoz hasonlóan a világ e drámai demográfiai változásait pár évtizeden belül nehéz visszafordítani. Minden kohorsznak (olyan emberek részcsoportja, akik valamilyen jellemzőjük szerint vannak csoportosítva) kevesebb gyermeke születik, mint az előzőnek, többek között azért is, mert már ők is kevesebben vannak. Hacsak a nők nem kezdenek el átlagosan kettőnél jóval több gyermeket vállalni, nehéz lesz kilábalni ebből a helyzetből.
A folyamatosan csökkenő termelékenységi ráta hatalmas veszélyeket rejt magában. A kormányoknak valószínűleg adót szükséges emelniük a csökkenő munkaerő vagy a zsugorodó gazdaság miatt, a vállalkozásoknak pedig hozzá kell szokniuk a lassabban növekvő kereslethez, még inkább meg kellene célozniuk az idősebb korosztályt, emellett kevesebb alkalmazottjuk is lenne
– állítja a Pymnts hírportál.
A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése lassan haladt előre, néha megtorpant, és bár időnként azt állították, hogy a gépek hamarosan leváltják az embereket, ez sosem valósult meg. 2017-ben volt egy kritikus áttörés: bevezették a transzformátorarchitektúrát. Ez vezetett a generatív előképzett transzformátorokhoz (GPT), amelyeket hatalmas adathalmazok felhasználásával képeznek ki, hogy az emberihez hasonló tartalmakat gyártsanak.
Novemberben az OpenAI bemutatta a ChatGPT-t, amely állítása szerint képes válaszolni a kérdésekre, beismerni a hibáit, megkérdőjelezni a helytelen előfeltevéseket és elutasítani a nem megfelelő kéréseket. Azóta pedig igen gyorsan fejlődnek mind a ChatGPT-hez hasonló nyelvi modellek, mind a mesterséges intelligencia. A ChatGPT márciusban bemutatott frissített változata már dalokat, forgatókönyveket is képes írni, sőt kódolni is tud.
A ChatGPT bebizonyította, hogy a mesterségesintelligencia-technológiák hatalmas adatmennyiséggel és óriási számítási teljesítménnyel kombinálva számos feladatban el tudják érni vagy felül tudják múlni az emberi teljesítményt, és képesek teljesen más perspektívából nézni a dolgokat. Ez egy olyan forradalom kezdete, amelyben a mesterséges intelligencia képes lesz helyettesíteni az emberi intelligenciát – állítja a Pymnts, hozzátéve, hogy ezáltal talán az MI orvosolhatja a demográfiai katasztrófát és növelheti a termelékenységet.
A munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok – ahogyan az a Makronóm Intézet elemzéséből is kiderült – a betöltetlen helyeket gyakran pótolják különböző robotokkal. A képlet azonban nem ilyen egyszerű.
Minél többféle módon és nagyobb mennyiségben alkalmaznak MI-t, annál több munkakört töltenek be, viszont annál több technológiai szakemberre lesz szükség.
Korábbi cikkünkben szó esett arról, hogy az olasz fémipari munkások is érzékelik a technológiai fejlődést, hiszen az automatizáció miatt kevesebb munkájuk van egy-egy géppel, így a vállalat már nem egy, hanem három-négy gépet is rábíz egy-egy munkásra. Tehát fémipari munkásból kevesebbre van szüksége a cégnek, azonban programozóból és mérnökből nagy valószínűséggel többre, mint korábban.
Tehát bár gondolhatnánk azt, hogy kevesebb munkaerőre lesz szükség a jövőben az MI miatt, a számok nem ezt mutatják. Egy kutatás szerint épp ellenkezőleg: a mesterséges intelligencia 2025-re várhatóan összesen 85 millió munkakörben helyettesít majd minket, azonban 95 millió új munkahelyet teremt.
Kapcsolódó:
Címlapfotó:123rf.com
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Myilvánvalónak látszik, hogy az a liberális (át)nevelés fog eluralkodni az oktatásban, nevelésben, amelytől az Orbán-kormány a gyermekvédelmi törvénnyel igyekezett óvni a gyerekeket.
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Nem ez az első eset.
Az UEFA elnöke levelet írt Csányi Sándornak.
Az amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának ülésén beszélt.
