Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának írása
A második negyedévben a GDP a várakozásoknál jóval kedvezőtlenebbül alakult: a gazdaság teljesítménye negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent, azaz a gazdaság technikai recesszióban maradt. Éves alapon a gazdasági teljesítmény 2,4 százalékkal mérséklődött. Ez az adat kedvezőtlenebb az uniós átlagnál is, ahol negyedéves alapon stagnálás, éves alapon pedig kismértékű növekedés történt. Az éves visszaeséshez a várakozásoknak megfelelően a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult – a gond itt a csökkenés mértéke. Az ipar és a kereskedelem éves alapú mérséklődése a gyenge belső keresletre való tekintettel nem meglepetés, ahogy a mezőgazdaság alacsony bázis miatt növekvő teljesítménye sem.
Az építőipar teljesítőképessége a gyenge kereslet miatt szintén érdemben csökkenhetett.
Ahol kedvezőbb adatot vártunk volna, azok a piaci szolgáltatások – beleértve a jelentős visszaesést elszenvedő szállítási ágazatot. Bár a felhasználási oldalról a KSH az első becslésnél még nem közöl adatokat, tudható, hogy a fogyasztás és a beruházás fékezte a gazdasági teljesítményt, míg a nettó export vélhetően javította azt. A fogyasztás csökkenésében a magas bázis mellett a reálkeresetek magas infláció miatti mérséklődése játszott szerepet, míg a beruházásokat a forráshiány (az uniós pénzek visszatartása, a magas kamatkörnyezet, illetve az állami, valamint önkormányzati beruházások elhalasztása) húzta vissza. A termékexport éves alapon nőtt, míg az import az alacsony belső kereslet miatt mérséklődött.