A magyar gazdaság teljesítménye 2,4 százalékkal maradt el a tavalyi második negyedévhez képest, a visszaesést némiképp mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának írása
A második negyedévben a GDP a várakozásoknál jóval kedvezőtlenebbül alakult: a gazdaság teljesítménye negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent, azaz a gazdaság technikai recesszióban maradt. Éves alapon a gazdasági teljesítmény 2,4 százalékkal mérséklődött. Ez az adat kedvezőtlenebb az uniós átlagnál is, ahol negyedéves alapon stagnálás, éves alapon pedig kismértékű növekedés történt. Az éves visszaeséshez a várakozásoknak megfelelően a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult – a gond itt a csökkenés mértéke. Az ipar és a kereskedelem éves alapú mérséklődése a gyenge belső keresletre való tekintettel nem meglepetés, ahogy a mezőgazdaság alacsony bázis miatt növekvő teljesítménye sem.
Az építőipar teljesítőképessége a gyenge kereslet miatt szintén érdemben csökkenhetett.
Ahol kedvezőbb adatot vártunk volna, azok a piaci szolgáltatások – beleértve a jelentős visszaesést elszenvedő szállítási ágazatot. Bár a felhasználási oldalról a KSH az első becslésnél még nem közöl adatokat, tudható, hogy a fogyasztás és a beruházás fékezte a gazdasági teljesítményt, míg a nettó export vélhetően javította azt. A fogyasztás csökkenésében a magas bázis mellett a reálkeresetek magas infláció miatti mérséklődése játszott szerepet, míg a beruházásokat a forráshiány (az uniós pénzek visszatartása, a magas kamatkörnyezet, illetve az állami, valamint önkormányzati beruházások elhalasztása) húzta vissza. A termékexport éves alapon nőtt, míg az import az alacsony belső kereslet miatt mérséklődött.
A következő negyedévben várhatóan már kikerülünk a technikai recesszióból,
ám az kérdés, hogy az év egészét tekintve sikerül-e elkerülni a gazdaság zsugorodását – az első fél év 1,7 százalékos visszaesése után ez nem magától értetődő, de nem is lehetetlen feladat, hiszen a tavalyi második fél év már nem jelent olyan magas bázist, mint az első.
Címlapfotó: shutterstock
Kapcsolódó cikkünk: Lassú a visszatérés, továbbra is érződik a forráshiány az építőiparban
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Budai Gyula hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést, mert információi szerint a Lánchíd-felújításból „kiszivattyúzott” másfélmilliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházán landolhatott.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Érdemes lesz majd kalkulálni a hosszabb kijutási idővel.
