Változik az üzemanyag ára, nem is kicsit
Az üzemanyagárak emelkedése továbbra is jelentős terhet jelent az autósok számára.
Az idei harmadik negyedévben egy erős nyári szezonnal és az atlétikai világbajnoksággal még erősebb egyenleget hozhat a turizmus. Ez a közeljövőben hozzájárulhat a szolgáltatás-külkereskedelmi folyamatok javulásához – véli a friss KSH-adatok kapcsán a szakértő.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A szolgáltatás-külkereskedelmi folyamatok a második negyedévben kedvezően alakultak, az euróban számított többlet 2,7 milliárdot, azaz rekordszintet ért el – hasonlóan a júniusi termék-külkereskedelmi adathoz. Éven belül ráadásul jellemzően
a harmadik negyedévben a legnagyobb az egyenleg a turizmus miatt, így ekkor nem kizárt az újabb csúcsdöntés.
Ez alapján tehát a gyenge második negyedéves GDP-adatot biztosan nem a külkereskedelmi egyenleg alakulása idézte elő – a KSH pénteki adatközléséből kiderül, hogy mi indokolta, hiszen szeptember elsején teszik közzé a statisztikai hivatalnak a GDP 2023. II. negyedéves adatára vonatkozó második becslését.
A nemzetközi turizmus újjáéledését a mai adat is alátámasztja: az export euróban számított értéke 27,8, míg az importé 42,6 százalékkal emelkedett – továbbra sem igaz tehát az az állítás, hogy a magyaroknak ne lenne pénzük utazni, csupán külföldön teszik ezt, miközben a külföldiek itthoni költései nem nőnek ilyen ütemben. Az egyenleg ugyanakkor ennek ellenére is javulni tudott, 137 millió euróval.
A szállítási szolgáltatásoknál az export értéke 5,9, míg az importé 13,1 százalékkal csökkent – nem egyértelmű, hogy emögött mennyiben áll ár- és mennyire volumenhatás. Itt az egyenleg 57 millió euróval lett jobb. Ehhez hasonló mértékű a javulás az üzleti szolgáltatásoknál, ahol az export euróban számított értéke 3,5, míg az importé 1,9 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatás-külkereskedelem esetében nehézség, hogy csak folyó áras adatok ismertek, ez pedig a mostani volatilis árkörnyezetben nehezebben értelmezhető. Az ugyanakkor látszik a mai adatokból, hogy a nemzetközi turizmus volumene növekszik, ami azért is fontos, mert hazánknak e területen a koronavírus előtt jelentős többlete volt, ezt pedig kívánatos lenne visszaszerezni.
Ez tehát azt is jelenti, hogy a korábbi várakozásoknak megfelelően a nettó export az idén pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény változásához úgy a termékek, mint a szolgáltatások oldaláról. Ez a folyó fizetési mérleg egyenlegének a javulását is jelenti, amely a várakozásoknál is nagyobb lehet, a tavalyi jelentős hiány után az egyenleg az idén megközelítheti az egyensúlyi szintet – itt a kérdés a profitkiáramlás nagysága lesz.
A KSH friss külkereskedelmi adatai részletesen
– A szolgáltatás-külkereskedelmi többlet a II. negyedévben 2,7 milliárd euró volt.
– 2023. II. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 6,7, az importja 0,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
– Az aktívum 2,7 milliárd euró volt, 451 millióval több a 2022. II. negyedévinél, és az eddigi rekordot is kissé meghaladta.
– Az előző negyedévhez képest az export értéke 8,4, az importé 5,2 százalékkal emelkedett, a többlet pedig 354 millió euróval magasabb volt.
– A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 918, a turizmus 907 millió euróval járult hozzá az aktívumhoz.
– Szolgáltatásexportunk 62, -importunk 71 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,3 milliárd eurós többlet keletkezett.
– Legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, amely 20 százalékkal részesedett az összforgalomból. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok, míg a harmadikon Ausztria áll, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 9,0, illetve 7,5 százaléka kapcsolódik.
– A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 41 (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 21 százalék) volt, továbbá jelentős a szállítási szolgáltatások 28 és a turizmus 21 százalékos részesedése.
– Az importban is az üzleti szolgáltatások domináltak, 54 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatások részaránya 30 százalék volt), miközben a szállítási szolgáltatások 25, a turizmus 15 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.