Ez pedig azt jelenti, hogy a Nyugat által várt forgatókönyvvel ellentétben az orosz állam a tartalékai felélése helyett tartalékokat halmoz fel.
Oroszország valószínűleg már májusban folytatja a devizatartalékainak bővítését, mivel az emelkedő olajbevételek rohamtempóban stabilizálják az államháztartást – adta hírül a Bloomberg, hozzátéve, hogy ez egyben elég nagy kudarc a nyugati szankciós politikára nézve, amely éppen a Kreml gazdasági térdre rogyasztását tűzte ki célul.
A Bloomberg Economics becslése szerint az energiakereskedelmi bevételek lehetővé teszik, hogy Oroszország már ebben a hónapban mintegy 200 millió dollárnak megfelelő jüant vásároljon. A kínai valuta változatlanul a fő eszköz a Kreml kezében, amelyet 154 milliárd dolláros állami vagyonalapjának tranzakcióihoz használhat, így az újonnan létrehozott tartalékokat is az fogja képezni.
A költségvetési hiány fedezésére felhasznált jüan eladását Moszkva már hónapok óta csökkenti, a mostani devizavásárlás pedig jó hatással lesz a piac számára is, hiszen az állam a tartalékok felélése helyett ismét azok felhalmozására koncentrál, ez pedig a rubelt is tovább fogja erősíteni.
A devizavásárlásokat Oroszország még 2022 januárjában leállította, eladni is csak azért adott el tartalékaiból, hogy megvédje gazdaságát az árpiaci ingadozásoktól. A most elindított vásárlási hullám azt jelzi, hogy az orosz költségvetés – amely bevételének nagyjából egyharmadát az energiakereskedelemből szerzi – a háborús politika okozta hiány ellenére is javuló tendenciát mutat, köszönhetően az olajkitermelőkre kivetett extraadóknak és a kulcsfontosságú exportbevételek növekedésének.
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajnának nyújtott katonai segély és az Oroszország elleni szankciók újabb részét, ami újabb, mindkét pártot érintő csapást mért Donald Trump elnök külpolitikájára – írja a Politico.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
Donald Trump végre már látja a fényt az alagút végén.
Elemzésében Polt Péter három alapvető következtetést von le.
