Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A nemzetközi gazdaságban tapasztalható kihívások dacára kedvező folyamatokat láthatunk a hazai munkaerőpiacon: a KSH friss adatai szerint 19 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint nyilvántartott álláskeresők 3 százalékkal kevesebben, 244 ezren vannak.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza aláhúzza: 2023 márciusában a foglalkoztatás kedvezően alakult, az előző hónaphoz hasonlóan a munkanélküliségi ráta 4 százalékon állt, míg a foglalkoztatás 16 ezer fővel bővült, és így ismét 4,7 millió fő fölé emelkedett, ami
magas, a koronavírus járványt megelőző időszakban mértnél is nagyobb foglalkoztatási szintet jelent.
Az egy évvel ezelőtti számokkal összevetve az adatokat, érdekes kettősség látszik: míg a munkanélküliségi ráta kismértékben, 3,6 százalékról 4 százalékra emelkedett, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is közel 20 ezer fővel lett magasabb. Ez az aktivitás fokozódásával magyarázható, amelyet elsősorban a megélhetési költségek növekedése eredményez. Kisebb szerepe lehetett ebben az ukrajnai menekültek munkaerőpiacon való megjelenésének, bár ez az aktív korú népesség létszámában nem látszik, ami azonban eredhet a statisztikai számbavétel nehézségeiből is. Összességében tehát
a munkaerőpiac egyelőre nem szenvedi meg érdemben az energiaválságot, a foglalkoztatás továbbra is magas szinten áll.
Ebben azonban vélhetően az is szerepet játszik, hogy az üres álláshelyek egy része betöltésre kerül, azaz a felszabaduló munkaerő el tud helyezkedni. Ezzel a munkaerőhiány némileg mérséklődik, bár – különösen a közszférában – még most is kiemelkedően nagy. A három havi mozgóátlagok alapján a foglalkoztatás éves alapú bővülése továbbra is az elsődleges munkaerőpiacon dolgozóknak és a külföldi telephelyen munkát végzőknek köszönhető, míg a közfoglalkoztatottak száma csökkent. Ez egyben azt is mutatja, hogy azoknak, akiknek külföldi munkavégzésüket a koronavírus miatt fel kellett függeszteniük, egy részük ismét külföldön dolgozik, ami némiképp kedvezőtlen folyamatot jelent.
Regős Gábor a következő hónapokban a munkaerőpiacon nem számít érdemi változásra, a foglalkoztatás továbbra is magas szinten alakulhat. Ami kérdés, az az üres álláshelyek számának alakulása, hiszen ez a közszférában a közszolgáltatások minőségét, a versenyszférában pedig a munkaerőért való versenyt, így a béremelések mértékét és a gazdasági teljesítményt is befolyásolja.