Erős a hazai munkaerőpiac: a KSH friss adatai szerint 19 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a nyilvántartott álláskeresők 3 százalékkal kevesebben, 244 ezren vannak.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A nemzetközi gazdaságban tapasztalható kihívások dacára kedvező folyamatokat láthatunk a hazai munkaerőpiacon: a KSH friss adatai szerint 19 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint nyilvántartott álláskeresők 3 százalékkal kevesebben, 244 ezren vannak.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza aláhúzza: 2023 márciusában a foglalkoztatás kedvezően alakult, az előző hónaphoz hasonlóan a munkanélküliségi ráta 4 százalékon állt, míg a foglalkoztatás 16 ezer fővel bővült, és így ismét 4,7 millió fő fölé emelkedett, ami
Az egy évvel ezelőtti számokkal összevetve az adatokat, érdekes kettősség látszik: míg a munkanélküliségi ráta kismértékben, 3,6 százalékról 4 százalékra emelkedett, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is közel 20 ezer fővel lett magasabb. Ez az aktivitás fokozódásával magyarázható, amelyet elsősorban a megélhetési költségek növekedése eredményez. Kisebb szerepe lehetett ebben az ukrajnai menekültek munkaerőpiacon való megjelenésének, bár ez az aktív korú népesség létszámában nem látszik, ami azonban eredhet a statisztikai számbavétel nehézségeiből is. Összességében tehát
Ebben azonban vélhetően az is szerepet játszik, hogy az üres álláshelyek egy része betöltésre kerül, azaz a felszabaduló munkaerő el tud helyezkedni. Ezzel a munkaerőhiány némileg mérséklődik, bár – különösen a közszférában – még most is kiemelkedően nagy. A három havi mozgóátlagok alapján a foglalkoztatás éves alapú bővülése továbbra is az elsődleges munkaerőpiacon dolgozóknak és a külföldi telephelyen munkát végzőknek köszönhető, míg a közfoglalkoztatottak száma csökkent. Ez egyben azt is mutatja, hogy azoknak, akiknek külföldi munkavégzésüket a koronavírus miatt fel kellett függeszteniük, egy részük ismét külföldön dolgozik, ami némiképp kedvezőtlen folyamatot jelent.
Regős Gábor a következő hónapokban a munkaerőpiacon nem számít érdemi változásra, a foglalkoztatás továbbra is magas szinten alakulhat. Ami kérdés, az az üres álláshelyek számának alakulása, hiszen ez a közszférában a közszolgáltatások minőségét, a versenyszférában pedig a munkaerőért való versenyt, így a béremelések mértékét és a gazdasági teljesítményt is befolyásolja.
A munkanélküliség éves szinten 4 százalék körül alakulhat, a beruházások termőre fordulásával, valamint az energiaválság enyhülésével ismét elérheti a 3-3,5 százalékos sávot.
A KSH részletes munkaerőpiaci adatai – foglalkoztatottság
– A részletes adatok szerint 4 millió 707 ezer fő volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma 2023 márciusában a 15–74 éves foglalkoztatottak körében, 19 ezerrel több, mint egy éve.
– A 2023. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 21 ezer fővel több, 4 millió 696 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 18 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent.
– A 15–64 évesek közül 4 millió 579 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 155 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 70 százalékra emelkedett.
– 2023. január–márciusban a fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 276 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 28 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,3 százalékponttal, 87,5 százalékra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,9 százalékponttal, 67,5 százalékra emelkedett.
– A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,3 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,5 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Észak-Alföldön (2 százalékpont) volt, míg Dél-Alföldön 0,8 százalékpontos csökkenés mutatkozott az előző év január–márciusához képest.
A KSH részletes munkaerőpiaci adatai – munkanélküliség
– A munkanélküliek száma 2023 márciusában 195 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4 százalék volt.
– 2023. január–március az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 18 ezer fővel, 199 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt.
– A férfiak körében a munkanélküliek száma 105 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 94 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett.
– A 15–24 éves munkanélküliek száma 32 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 10,3 százalék volt. Az összes munkanélküli 15,9 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály 3,7 százalékos munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett.
– A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,9 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön nőtt (egyaránt 0,8 százalékponttal), míg Budapesten – egyedüliként a régiók közül – csökkent (0,1 százalékponttal).
(Címlapkép forrása: 123rf.com)
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
