Minden svájci közel 5 milliót költ el most bankmentésre

Az igen jól ismert Credit Suisse Group AG pénzintézetet nagy hirtelen eladták a zürichi riválisának, az UBS Group AG-nak, és az ügylet támogatására a svájci kormány 109 milliárd frankot ígért. Ez nem kicsi teher a 8,7 millió lakosú ország számára. Ehhez jön még a svájci nemzeti bank 100 milliárd frankos garanciája, amely mögött nem áll kormányzati garancia – derült ki a vasárnap este bejelentett üzletből.

és meghaladja a 2021-es európai védelmi kiadások teljes összegét. Forintban 81 ezer milliárdot tesz ki, ami a tavalyi magyar államháztartási bevételek több mint háromszorosa. Összességében: Svájc eddigi legnagyobb nagybanki-vállalati mentőakciójának ára több mint háromszorosa lehet az UBS bank legendás 2008-as, anno 60 milliárd svájci frankos mentőakciójának – állítja a Bloomberg.

Azt persze már megtanulhattuk, hogy a jól fizetett bankárokat mindig megmentik, de azért a svájciak már csak a tisztesség kedvéért tiltakoztak egy kicsit. Március 27-én, hétfőn nem nagy tömeg, mindössze úgy 200 ember gyűlt össze a Credit Suisse zürichi központja előtt. „Egyétek meg a gazdagokat” skandálták, és tojásokkal dobálták meg a város pénzügyi negyedének szívében lévő épületet.

A tranzakció gördülékeny lebonyolítása miatt a pénzügyi garanciák mellett a svájci kormány beleegyezett a részvényesek jóváhagyását megkerülő jogszabály módosításába, és az ország pénzügyi szabályozója mintegy 16 milliárd frank (6200 milliárd forint) értékű Credit Suisse-kötvényt törölt a bank alaptőkéjének növelése érdekében.

A tüntetők úgy vélik, ha az így lebonyolított ügylettel minden jól alakul,, a UBS hatalmasat szakít, mivel a Credit Suisse-t szinte a semmiért kapták meg, és a kormány állja a veszteségeket.

A pénzügyi szakértők azzal igyekeznek tompítani az indulatokat, hogy 

Elsősorban a támogatás 9 milliárd frankos kormánygarancia kimerítését látják reálisnak, amit a Credit Suisse többletvesztesége miatt adtak. A kormánygarancia 100 milliárd frankos része részben biztosítaná az értékpapírok és egy esetleges csődvédelmi eljárás esetén az első kielégítési jogok fedezetét. Ez a költség csak akkor jelentkezne, ha a beolvadó egység csődbe menne, ami jelenleg még nagyon távoli lehetőségnek tűnik.

Bár a svájci kormány a 2008-as válságot követően új, „túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen” szabályozást vezetett be a bankok számára, de a jogszabály nem tudta ellensúlyozni a botrányok és a vezetési zavarok folyamatos sorát, amelyek folyamatosan rombolták a befektetők bizalmát a Credit Suisse iránt.

A szakértők szerint rendszerszinten jelentős bankoknak holdinggá kellett volna alakulniuk, ez a lehetőség az utolsó pillanatig nyitva állt a Credit Suisse számára – sőt, ezt írta elő a friss törvény. Ez elvileg megkönnyítette volna az üzletágak tiszta szétválasztását, és megvédte volna a hazai lakossági banki tevékenységeket a kockázatosabb ügyletektől. Elméletileg a Credit Suisse esetén, az új szabály szerint, immár minden más részt felszámoltak volna, hogy megelőzzék a svájci pénzügyi rendszer összeomlásának kockázatát. 

A svájci kormány azonban úgy döntött, hogy mégsem hajtja végre a jogszabályt, és ehelyett inkább a feltehetően olcsóbb, gyorsabb és kevéssé fájdalommentes egyesülést szorgalmazta. Ugyanakkor tulajdonképp saját szabályait rúgta fel, ami könnyen bizalomvesztéshez vezethet a világ egyik legjelentősebb pénzügyi központjának megítélésénél.