Tombol egy új hidegháború, de csak Kína van abban a helyzetben, hogy ezt a történetet elvigye a teljes szakításig – írja Janisz Varoufakisz, egykori, ma már legendának számító görög pénzügyminiszter egyik bejegyzésében. Szerinte ez a pillanat akkor jön el, amikor a kínai döntéshozók átlépik a Rubicont, és úgy döntenek, hogy a kínai gazdasági növekedést leválasztják az USA kereskedelmi deficitjéről.
Az igazi hegemónok nem erőszakkal, hanem olyan fausti alkukkal győzedelmeskednek, amelyeknek az emberek nagyon nehezen tudnak ellenállni. Erre kiváló példa a Varoufakisz által emlegetett „sötét alku”, amely megalapozta a kínai gazdasági csodát, mielőtt kitört volna az Egyesült Államokkal az új hidegháború. Ez a megállapodás most egy hajszálon függ.
Janisz Varoufakisz
a MeRA25 párt vezetője, az athéni egyetem közgazdászprofesszora. Kutatási területe a játékelmélet és a politikai gazdaságtan. Neves baloldali publicistaként is ismert. 2015 januárja és októbere között a görög parlament tagja a SZIRIZA képviselőjeként, valamint 2015 januárja és 2015 júliusa között Görögország pénzügyminisztere. Tulajdonképp az ő feljegyzései alapján készült az emlékezetes Görögország, 2015 című film.
Varoufakisz beszámol egy kínai tisztviselővel folytatott beszélgetéséről, aki elmondta neki, hogy
a kínaiak sötét üzlete az USA kereskedelmi deficitjén múlik, ami magasan tartja a keresletet a kínai termékek iránt.
Cserébe a kínai kapitalisták szuperprofitjukat dollárra váltották, és e tőke nagy részét az amerikai befektetésekbe tették. Ezen belül is az úgynevezett FIRE szektorokba, ami pénzügyek, biztosítások és ingatlanok terén tevékenykedő vállalatok részvényeit, vagy direktben ilyen eszközöket jelent. Amint ez a folyamat beindult, Amerika az ipari termelés nagy részét áthelyezte Kína partjaira.
Ez a sötét egyezség közel fél évszázadon keresztül lehetővé tette Kínának, hogy többlettermelését
– vagy, ha úgy tetszik: nettó exportját – átváltsa az amerikai tulajdon- és bérleti díjak feletti jogokra. Ez tudta biztosítani, hogy a dollár felsőbbrendűsége ugyanolyan funkcionális maradjon az amerikai érdekek szempontjából, mint a kínai kapitalisták számára.
Amerika globális felsőbbrendűségének hosszú élettartama ezért teljes mértékben összefonódik Kína dilemmájával és – kerülő úton – Amerika mérgező belpolitikájával, amely tükrözi a munkás- és középosztályok kiüresítését. A dollár globális uralma nélkül Amerika dezindusztrializációja nem gyorsult volna fel, és a kínai kapitalisták nem tudtak volna kolosszális értéktöbbletet kiszedni a kínai munkásokból, és azt elrejteni az amerikai bérleti szektorban.
Varoufakisz szerint Amerika bármilyen indoklással is állítja Kínát a célkeresztjébe, a hidegháború, amelyet Donald Trump korábbi elnök alatt indított el, és Joe Biden elnök alatt eszkalálódott, óriási nyomást gyakorol az amerikai konglomerátumokra és a Kínai Kommunista Pártra egyaránt, hogy tovább lássanak az eddigi sötét alku gyakorlatánál, amely eddig központi szerepet játszott érdekeikben. Míg az olyan óriási konglomerátumok, mint például az Apple, is csak nagyon keveset tehetnek a Kínától való függetlenedés érdekében anélkül, hogy eközben tönkre ne mennének, hiszen globális sikerük nagymértékben függ az ázsiai eladásoktól. Kínának van azonban egy kockázatos, de valós alternatívája: bevetheti saját fejlesztésű fintech-iparát, hogy elszigetelje magát Amerika ellenséges lépéseitől.
Kína válasza a nyugati digitalizációra már készen van, sőt már működik is!
A volt görög pénzügyminiszter példaként azt ajánlja, hogy képzeljük el a Google, a Facebook, a Twitter, az Instagram és a YouTube egyetlen alkalmazásban való összefogását. Majd görgessük ugyanerre a platformra a Skype-ot, a WhatsAppot, a Vibert és a Snapchatet, adjunk hozzá olyan e-kereskedelmi platformokat, mint az Amazon, a Spotify, a Netflix, a Disney+, az Airbnb, az Uber és az Orbitz, és dobjuk bele a PayPal, a Charles Schwab és a Wall Street összes bankjának alkalmazását.
Majd hagyjuk abba a képzelgést, mert ezt kínálja is már, szinte minden kínainak a WeChat, a Tencent mobil üzenetküldő alkalmazása, akik naponta több mint 40 milliárd üzenetet váltanak egymással! Eközben zenét vagy tévéműsort streamelnek, a WeChat-felhasználóknak ki sem kell lépniük az alkalmazásból, hogy pénzt küldjenek bárkinek Kínán belül – vagy Kínán kívülről azoknak a millióknak, akik letöltötték a WeChatet, és renminbi számlát nyitottak bármelyik kínai banknál.
Varoufakisz szerint ezért a kínai Big Tech és a pénzügyek (röviden a felhőfinanszírozás) ilyen összeolvadása potenciálisan megváltoztathatja az eddigi „játékot”. Példaként összehasonlít egy tonna alumíniumot, amelyet Sanghajból szállítanak Los Angelesbe, az amerikaiaknak eladott célzott hirdetésekkel a TikTok-on keresztül. Nyilván mindkettő dollárhoz juttat egy-egy kínai vállalatot. De míg az alumíniumból származó dollár attól függ, hogy a kínai gyártású fémdarab fizikailag Amerikába vándorol-e tovább növelve az amerikai kereskedelmi deficitet, addig a TikTok által az Egyesült Államokban szerzett dollár nem.
A kínai „felhőfinanszírozás” növekedésével Kína gazdagjai és hatalmasai egyre kevésbé vannak kitéve az amerikai kereskedelmi hiánynak, és az amerikai döntéshozók hatalmának, amellyel szabályozni tudják a kikötőiken áthaladó kínai árukat.
Varoufakisz tehát úgy ítéli meg: miközben Amerika új hidegháborúja azzal fenyeget, hogy megszorongatja a kínai hagyományos kapitalizmust, Kína véget vethet a sötét alkunak, amely az amerikai hegemóniához köti, ha mozgósítja saját fejlesztésű felhőfinanszírozását, és
olyan növekedési modellt követ, amely többé nem támaszkodik az amerikai kereskedelmi deficitre.
Amennyiben Kína élne ezzel a lehetőséggel, annak hazai és globális hatása monumentális lenne.
Kínán belül az exportorientált fizikai termékekről való elmozdulás azt eredményezné, hogy az összesített állóeszköz-beruházások a kínai nemzeti jövedelem mintegy 50 százalékáról legfeljebb 30 százalékára esnének vissza, és a hazai fogyasztásnak kellene átvennie a hiányt. Globális szinten Kína leválása az USA kereskedelmi deficitjéről lehetővé tenné, hogy
a Kínai Népbank saját digitális valutájának segítségével, illetve a felhőalapú pénzügyek segítségével a világ többi részének renminbiben denominált, felhőalapú fizetési rendszert kínáljon, amely teljesen megkerülné a jelenleg meghatározó dollárban denominált és az USA által ellenőrzött fizetési rendszert.
A volt görög pénzügyminiszter emlékeztet arra is, hogy miután az amerikai és az európai hatóságok az ukrajnai invázióra válaszul lefoglalták az orosz központi bank tartalékait, máris az egekbe szökött a kereslet a kínai fizetési rendszer és általában a kínai felhőalapú pénzügyek iránt. Innentől az amerikai kereskedelmi deficittel való kapcsolat megszüntetése már nem csupán hipotetikus forgatókönyv. A kérdés az,
Varoufakisz szerint,
ha igen, akkor a kínai gazdasági csoda középpontjában álló ipari modellt dobják el,
és ezzel kivívják a hagyományos kínai kapitalisták haragját, akik az amerikai kereskedelmi deficithez és a dollárhoz való hozzáférésre vágynak.
Ha nem teszik, Kína gazdasága továbbra is egy olyan alkura fog támaszkodni, amely az új hidegháború felhőinek gyülekezésével napról napra sötétebb lesz. Végül talán mégis kénytelenek lesznek cselekedni a kínaiak, ha a Biden-kormányzat kitart azon törekvése mellett, hogy megakadályozza Kína további fejlődését, a technológiai szempontból élvonalbeli társadalom irányába.
Az, hogy a sötét alku hogyan és mikor adja át a helyét a kínai felhőfinanszírozásra tett teljes körű fogadásnak, eldönti az amerikai-kínai kapcsolatok – és talán mindannyiunk jövőjét.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Elon Muskot még a kisfia is elkísérte a találkozóra.
Beindult a békemisszió 2.0? Nemrég még Macronnal és Zelenszkijjel tárgyalt Trump.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
