Miközben nálunk csak a rezsivédett gáz olcsó, addig déli határainkon túl, egy nem is túlzottan tehetős országban, az olcsó orosz gázzal ellátott Szerbiában csak 11 százalékkal emelnék a gáz lakossági árát. Ezt is csak január elsejétől.
Miután a szerb kormány a minap bejelentette, hogy januárban drágul a villanyáram és a földgáz is, megnyilatkozott Dušan Bajatović, a Srbijagas gázszolgáltató közvállalat megbízott igazgatója is. Elégedetlenségét fejezte ki az egyszámjegyű drágítással kapcsolatban, amennyit a szerb kormány bejelentett illetve miután Aleksandar Vučić szerb államfő is legfeljebb 10 százalékos drágulásról beszélt.
Bajatović kiemelte ugyanis, hogy a Srbijagas belső számításai szerint 11 százalékkal kell a földgáz árát megemelni, és azt is mindjárt január 1-jétől. Szavai szerint a drágítás ellenére Európa területén továbbra is Szerbiában marad a legolcsóbb a földgáz.
Az energiaválság óta a Srbijagas
eddig mindössze egyszer korrigálhatta az árakat, mégpedig ez év augusztusában, akkor 9 százalékkal emelt.
A megbízott igazgató szerint az újabb áremelésre azért van szükség, hogy a Srbijagas megőrizhesse saját fizető- és hitelképességét, ugyanakkor indoklásként rámutatott arra is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is szorgalmazza az áram és a gáz árának közelítését a piaci szinthez az országban.
Szerbiába folyamatosan kétmilliárd köbméter orosz gáz érkezik továbbra is azon a hozzáférhető áron, amelyben
Aleksandar Vučić szerb államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyár elején megegyezett.
Bajatović szerint emellett további 1,2 milliárd köbméter gáz érkezik más forrásokból.
Szerbia a magyarországi tározókban 380 millió köbméter gázt tárolt, azaz nem használta ki a felkínált 500 millió köbméternyi gáz tározásának lehetőségét.
Ezt a döntést Aleksandar Vučić azzal magyarázta, hogy a tározókba érkező földgázt Szerbia nem azon az áron kapja, amiben korábban Putyinnal megállapodtak, hanem drágább, piaci áron jut hozzá. Így Szerbia abban reménykedett, hogy miután a Vajdaság keleti részén található udvarnoki tározót is sikerült feltölteni, és 276-280 millió köbméter áll az ország rendelkezésére, racionálisabb felhasználás mellett nem kell sok drága gázt venni, azaz pénzt takaríthat meg az ország az előttünk álló időkben.
A napokban azonban a szerb államfő kritikával illette polgártársait. Kiemelte, hogy a novemberre nem jellemző kellemes időjárás ellenére hihetetlenül magas az áramfogyasztás az ország területén, ami miatt Szerbia arra kényszerült, hogy elkezdje használni féltett gáztartalékait. Vučić szerint a szerbiai polgárok teljesen természetesnek veszik, hogy van villanyáram, mégpedig kedvezőbb áron, mint Európa más részein. Megemlítette azt is, hogy november 16-án, amikor a nappali hőmérséklet 15 fok volt, indokolatlanul sok villanyáramot fogyasztottak. Csak azon az egy napon 11 millió köbméter földgázra volt szükség az igények kielégítésére, és éppen ezért Magyarországról, az ottani tározókból 2,6 millió köbmétert kellett fogyasszanak.
Szerbiában az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy meleg lakásban vannak, pólóban és alsónadrágban sétálhatnak, pulóvert senki sem akar viselni”
– fogalmazott az államfő, majd hozzátette, az energiahelyzet indokolta 19-20 Celsius-fok helyett jóval melegebb van a lakásokban: 22,23 vagy akár 25 fok is.
Kiemelte, a cseppfolyósított földgáz piaci ára meghaladta az 1000 dollárt, 1500-ba kerül szállítási költségekkel együtt. „Hát számolják ki, mennyit fogyasztanak. Három milliót naponta. Azt is euróban, nem dinárban. Mindezt az államnak kell kifizetni” – „dühöngött” a szerb államfő. Mint leszögezte, a polgárok azért nem érzékelik az energiaválságot, mert Szerbia sokkal nehezebb időszakokra is felkészült.
Ugyanakkor azért is kiemelten fontos a földgáz Szerbia számára, mert a téli hónapokban a gázzal működő erőművekkel tud az ország kellő mennyiségű áramot termelni, ugyanis a szén- és vízerőművek kapacitása ebben az időszakban lecsökken, atomerőmű pedig nincsen az országban. Igaz ez év elején felmerült kisebb, moduláris reaktorok telepítése Szerbiában.
A napokban egyébként az országban több olyan találkozóra is sor került, melyek az energiaválságból való kilábalást szorgalmazták. Szerbia mindenekelőtt Magyarországgal, de Bulgáriával is gondolkodik olyan projekteken, amelyek könnyebbé teszik majd az áram-, a földgáz- és a kőolajellátást.
A napokban norvég beruházókkal folytattak tárgyalást a Nyugat-Balkán országai Belgrádban, amikor a megújuló energiaforrásra épülő rendszerek kerültek előtérbe. Szerbia és szomszédos országai, mindenek előtt az Open Balkan (Nyitott Balkán) kezdeményezés tagjai (Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia), valamint Montenegró és Bosznia-Hercegovina a közös, regionális energetikai piactér kialakításában állapodtak meg, amit a norvég állam is támogat.
Emellett megoldásokat kerestek rövid távon egymás segítésére. Mindenek előtt azok a rendszerek, hálózatok és vezetékek felújításán és korszerűsítésén kell dolgozniuk, amire Jugoszlávia szétesése óta még nem kerítettek sort.
(Nyitókép: 123rf.com)
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Hosszú ideje vártuk már, hogy kompromisszum szülessen.
A szerb kormány nem akadályozza a pancsovai finomítót üzemeltető olajvállalatról zajló tárgyalásokat, a Mol és a Gazpromnyefty mostanra számos kérdésben meg tudott állapodni a NIS-tranzakció részleteiről.
A Tisza-kormány megalakulása óta kérdéses, lesz-e további együttműködés MOL és Szerbia között.
A magyar Országgyűlés elnökének első külföldi útja Belgrádba vezetett. Szerbia EU-csatlakozása is szóba került.
A szerb elnök szerint még akkor is azonnal visszavonnák az intézkedést, ha valaki mégis megpróbálná keresztülvinni.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
